A méhészek külön-külön nem tudnak kellő erőt felmutatni, így érdemes lenne szövetkezeteket létrehozniuk.
A magyar méhésztársadalomnak el kellene gondolkoznia azon, hogy szövetkezeteket hozzon létre, a méhészek külön-külön nem tudnak kellő erőt felmutatni – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken Gyulán.
Nagy István a IX. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon tartott előadásában kifejtette: a szövetkezéssel a magyar méhészek ármeghatározó képessége és értékesítési lehetősége jelentősen javulna. A magyar kormány 5 évre 150 millió forintot szán a méhészeti szövetkezetek létrehozásának támogatására. Elmondta azt is: az FM dolgozik azon, hogy védjeggyel jelölhessék a magyar méhészek a terméküket, jelezve, hogy az GMO-mentes területről származik, ami piaci előnyt jelentene számukra. A méz mellett a húst, a halat, a tejet és a tojást is lehetne így jelölni. „A rendelet kész, a védjegy még nincs” – fogalmazott Nagy István.
Magyarországon 454 ezer hektárnyi akácerdő van, a világ akácméztermésének 80 százaléka innen származik. A magyar méz jelentős részét exportálják az Európai Unióba, az ország exportrészesedése 40 százalékos az EU-ban. Mindezek ellenére nincs ármeghatározó szerepük a magyar méhészeknek, ami összefogással, szövetkezéssel változhatna – hangsúlyozta az államtitkár. Az államtitkár szólt arról, hogy az állatorvos-tudományi egyetem rektorával a napokban egyeztetett arról, hogy a jövőben az állatorvosok méhbetegségekre is szakosodhatnának, ami a méhbetegségek elleni kutatásoknak is új lendületet adna. Magyarországon nagy a méhsűrűség, ezért a méhek fokozottan kitettek a betegségeknek – húzta alá.
Ismertetése szerint 2013-2016 között a magyar nemzeti méhészeti program révén az ágazat szereplői évi 4,7 millió euró támogatáshoz juthattak, uniós és hazai forrásból. Megkezdték a 2016-2019-es program előkészítését, amelyben a termékfejlesztést és a piacra jutást is támogatnák, és a kutatásokra is több forrás jutna.
Nagy István elmondta: Magyarországon több ezer családnak nyújt fő- vagy kiegészítő jövedelmet a méhészkedés; az utóbbi években a kis-közepes méhészetek intenzív, árutermelő gazdaságokká váltak. A méhészek és a fogyasztók közötti bizalom erősítése, a termelői mézes üvegek használata és a mézlovagrendek munkája révén az évi átlagfogyasztás 30-40 dekagrammról 70-80-ra nőtt – tette hozzá. Szavai szerint a méhészetnek az ökológiai sokféleség megőrzésében is fontos szerepe van, épp ezért a zöldítési programokban méhlegelők telepítésére is lehet pályázni.
A IX. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivál keretein belül péntektől vasárnapig szakmai napokat is rendeznek, szombaton az év méhegészségügyi helyzetéről; vasárnap a magyar méhészet jövőjéről rendeznek konferenciát, emellett a mézmarketingről, a most induló, hároméves nemzeti méhészeti programról és a magyar méhészet helyzetéről is hangzanak el előadások.
(MTI)
