Zala megyében 68,6 millió forint nyereséggel zárult a 2015/2016-os vadászati év.
Zala megyében 68,6 millió forint nyereséggel zárult a 2015/2016-os vadászati év, a legnagyobb bevételt a bérkilövésből és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokból érték el a társaságok – tájékoztatta a megyei kormányhivatal földművelésügyi és erdőgazdálkodási főosztályának vadászati és halászati főfelügyelője az MTI-t.
Lázár Attila elmondta, az elmúlt években többé-kevésbé kiegyenlített volt a külföldi és belföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származó tételek aránya, az elmúlt idényben viszont a magyarok jelentősen többet fordítottak erre a célra, mint a külföldiek. A hazai bérvadászatokból származó bevétel mintegy 424 millió forint volt, 50 millió forinttal haladta meg a külföldi bérvadászok által költött összeget. A vadásztársaságok további 400 millió forint árbevételt a vadhús értékesítéséből értek el – közölte.
Az 52 vadászterület éves árbevétele mintegy 1,46 milliárd forint volt, kiadásuk pedig 1,39 milliárd forintot tett ki.
A kiadások közel felét, mintegy 621 milliói forintot vadgazdálkodásra fordították, illetve jelentős összeget költöttek mezőgazdasági vadkárra is: az elmúlt idényben 353 millió forintot fizettek kártalanításra, 45 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt egy évtized adatait összevetve a 2011/2012-es vadászati évben volt a legmagasabb a mezőgazdasági vadkár összege, a zalai vadgazdálkodóknak akkor 418,6 millió forintba került a nagyvad által, zömében kukoricaföldeken okozott kár – emlékeztetett Lázár Attila.
Hozzáfűzte, a vadkár mérséklésére ezt követően megemelték a nagyvadra vonatkozó kilövési tervet, a keret azóta is változatlan: az elmúlt évekhez hasonlóan gímszarvasból 6 ezer, őzből 5,5 ezer, vaddisznóból pedig 10 ezer példány elejtését tervezik a 2016/2017-es idényben is. Igaz, az elmúlt vadászati évben gímszarvasból és őzből mintegy félezerrel, vaddisznóból pedig 2,7 ezerrel kevesebb példány került puskavégre a tervezettnél – ismertette a vadászati főfelügyelő.
Hozzátette, a szaporodási időszak előtt készült létszámbecslések ugyanakkor azt mutatják, hogy a zalai erdőkben évről-évre kevesebb a nagyvad: az elmúlt évhez képest a gímszarvas- és a vaddisznóállomány mintegy 300-300-zal, míg az őzek száma 750-nel csökkent. Tavaly a gímszarvas állományt 7 ezerre, a vaddisznóállományt 5,2 ezerre becsülték, míg az őzek száma meghaladta a 10 ezret.
szarvasboges
Kitért arra is, hogy a keretszámokat vadászterületekre és több kategóriára, például korosztályokra lebontva adják meg. A korpiramis szabálya szerint a kilövési arányokat a fiatalabb korosztály irányába tolják el azért, hogy megkíméljék az idős- és középkorú egyedeket. Komoly szankciókat von maga után, ha valaki a szakmai szabályokat megsérti – figyelmeztetett.
Kifejtette, bár kiváló minőségű génállománnyal rendelkező gímszarvasbikák élnek a zalai erdőkben, az általános elfiatalodás jellemző rájuk: az elejtett bikák átlagéletkora folyamatosan csökken, mivel a társaságok többsége bevételének növelésére törekedve nem várja meg, míg golyóérett korba kerülnek a bikák. Ha a kiváló egyedek elérhetnék a 13-14 éves kort – és nem kerülnének 8-9 éves korukban terítékre – akkor a zalai vadászterületeken még több csúcsminőségű, aranyérmes gímszarvasbika elejtésére lenne lehetőség – hangsúlyozta Lázár Attila.
(MTI)