Állattenyésztés

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal

Agrofórum Online

Sok sertéstenyésztő egyáltalán nem hizlal már magyar fajtát, amit a szakértők igen aggasztónak tartanak. A gazdák döntésének oka, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik révén magasabb haszonnal kecsegtetnek.

 

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal – jelentette ki egy agrárfórumon Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. Ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik folytán magasabb haszonnal kecsegtetnek. Mint mondta, az állattenyésztésen belül fejleszteni kell a nemesítést, mert ezen a területen – szemben a növénynemesítéssel – Magyarország nincs a világ élvonalában.

Valóban aggasztó a helyzet – válaszolta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Miközben a szarvas­marhát és a juhot, illetve néhány őshonos magyar fajtát illetően elsősorban hazai tenyésztésű állatokkal dolgoznak az árutermelők, a baromfi esetében már szinte eltűntek a hazai genetikai hátterű fajták, a sertéssel pedig „most van elmenőben a hajó”.

Az állam eddig is támogatta a tenyésztést: a Magyar Fajtatiszta Sertés-tenyésztők Egyesülete (MFSE) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) tenyésztésszervezési támogatás címén 2016-ban 171 millió forint támogatást kapott. A tavalyi költségvetésben a sertés­stratégiára elkülönített 1,148 milliárd forintból a hazai sertéstenyésztés genetikai alapjainak fejlesztésére, a hazai fajták tenyésztésére támogatói szerződés keretében az MFSE 130 millió, a MOE 100 millió forint támogatást kapott – közölte az FM a VG-vel.

Ma Magyarországon öt hazai, három honosított és hat külföldi sertésfajtát tartanak nyilván, amelyből három hibrid, tizenegy pedig fajtatiszta. Viszont a magyar és a külföldi fajták pontos százalékos aránya a szaktárca szerint sem határozható meg. A becslések meglehetősen nagy tartományban szórnak. A szakma egy része úgy tudja, 15-20 százaléknál nem több a hazai fajta részaránya. Kiss György, az MFSE elnöke viszont állítja: a külföldiek aránya nem több 40 százaléknál. Vele előfordult, hogy bár csak két tenyészkant akart vásárolni egy külfölditől, azzal a feltétellel kapta volna meg őket, ha az összes anyaállatát átíratja a külföldi tenyésztőszervezethez. Utóbbiak térnyerése vitathatatlan. Pedig Wagenhoffer szerint a hazai viszonyok között összességében a külföldi genetika nem teljesít jobban a magyarnál. Csakhogy a mögöttük álló cégek tőkeerősebbek. Jobb a marketingjük és képesek nagy tételben szállítani, kedvezményeket és különféle finanszírozási konstrukciókat kínálnak.

Azt, hogy a különböző fajtákból melyik a legmegfelelőbb, meghatározza, hogy mire használják majd fel a sertés húsát. A hazai fajták húsa ízletesebb, szalámi, kolbász és hagyományos sonka készítésére sokkal alkalmasabb a nagy vízfelvevő képességű külföldi fajták húsánál – mondta a Világgazdaságnak Eicher József, az MFSE ügyvezető igazgatója.

Az utóbbi időben a hazai fajták (magyar nagyfehér, magyar lapály, duroc) sokat javultak a gazdasági mutatóikban. Jobb lett például a takarmányhasznosításuk, a színhúsarányuk, de a sertéshizlaláson elérhető haszonban még előnyösebbek lehetnek a külföldi hibridek – elsősorban a szaporasági mutatóik miatt.

Egyelőre azonban nincs mód arra, hogy kipróbáljuk, mire képesek a külföldi és a hazai sertések azonos körülmények között. A külföldi tenyésztők ugyanis nem viszik be tesztelésre az állatokat a herceghalmi teljesítményvizsgálóba.

Az enélkül is tudható, hogy a nemzetközi fajták korszerűbb tartástechnológiát igényelnek. A hőmérsékletre és páratartalomra is érzékenyebbek, mint a magyar, illetve a közép-európai környezetben tenyésztett fajták. Szakértők szerint ezért utóbbiak az itthoni „közepes” körülmények között jobban teljesítenek versenytársaiknál.

(Világgazdaság)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

1900 malac veszett oda Alsómocsoládon

2018. október 14. 14:21

A tűzoltók a nagy füst miatt nem tudták kiterelni az állatokat az épületből, ezért valamennyi malac elpusztult.

Megugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése

2020. január 16. 12:17

A növényi termékek felvásárlási ára átlagosan 0,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év novemberében, ami 4,1 százalékponttal magasabb az októberi mínusz 3,5 százaléknál.

Már Belgiumban is találtak afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót

2018. szeptember 17. 10:13

Jelentősen "össze fogja kavarni" az európai húspiacot az afrikai sertéspestis, amely a hétvégén Belgiumban, az unió hatodik-hetedik legnagyobb sertéstenyésztő országában is felütötte a fejét.

Nincs ok pánikra: semmi gond a hazai sertéshússal

2018. május 3. 09:03

A NAK felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése után is biztonságosak a hazánkban előállított húsok és húskészítmények.