A világon termelt mézek csaknem 75 százalékában találtak rovarirtószer-maradványokat svájci kutatók. A dózis hosszú távon egészségi problémát okozhat.
A Neuchateli Egyetem szakemberei – az Antarktiszt kivéve – valamennyi kontinensről, valamint a világtól elzárt megannyi szigetről származó mintegy kétszáz mézmintát vizsgáltak meg. A tudósok a neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott öt rovarirtószer – acetamiprid, klotianidin, imidakloprid, tiakloprid és tiametoxam – nyomai után kutatva elemezték a mintákat. A Science című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a mézek háromnegyedében mutattak ki legalább egyféle neonikotinoidot. A szennyezett mézek 30 százaléka egy, 45 százaléka két vagy több, 10 százaléka pedig négy- vagy ötféle neonikotinoidot tartalmazott.
Az európai, észak-amerikai és ázsiai mézmintákban fordultak elő legnagyobb mennyiségben ezek a növényvédőszerek. A tanulmány szerint bár az ember által fogyasztott élelmiszerekre és az állateledelekre vonatkozó európai uniós küszöbértéknél alacsonyabb menynyiségről van szó, a növényvédőszerek így is kockázatot jelenthetnek az egészségre.
Alexandre Aebi, az egyetem kutatója elmondta: az átlagos koncentráció a mézekben 1,8 nanogramm volt grammonként, míg az élelmiszerekre vonatkozó küszöbérték 10 és 50 nanogramm között mozog grammonként molekulától függően. Hozzáfűzte: ugyanakkor muszáj figyelembe venni, hogy napi szinten fogyasztunk mézet.
A neonikotinoidok egyebek mellett az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak a gerinceseknél. A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei – írta a távirati iroda. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is. A most vizsgált minták több mint egyharmadában találtak olyan mennyiségű neonikotinoidot, amely káros a méhekre és feltehetőleg más beporzókra is.
(Magyar Hírlap)
