Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években.
Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.
A magyar állattenyésztés fehérjetakarmány szükségletét nagyrészt importból fedezi, jelenleg a szójababtermelést meghaladja a különböző feldolgozott alapanyagok (szójadara, extrahált szója, stb.) behozatala – mondta Feldman Zsolt, a Lajtamag Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Szója Fajtabemutató rendezvényén. A mezőgazdaságért felelős államtitkár hozzátette, néhány éve kedvező folyamatok indultak el, amelyek javíthatnak ezen a helyzeten.
A szója termésmennyisége ugyanis több mint felével emelkedett 2014 és 2017 között (115-ről 173 ezer tonnára). Sajnos a helyzetet rontja a kedvezőtlen uniós támogatási környezet, hiszen amíg eddig a szója vetésterületét a gazdák beszámíthatták az úgynevezett ökológiai célterületbe, addig 2018-tól ez már nem lehetséges, mert az ilyen területekre teljes növényvédőszer-tilalmat vezetett be az unió, és ezen feltétel mellett pedig már csaknem lehetetlen a termelés.
A hazai állattenyésztés fehérjeszükséglete szempontjából a szójadara importja a meghatározó, évente 450-500 ezer tonnát tesz ki. Elsősorban az USA-ból, Brazíliából és Argentínából érkezik hazánkba szójadara. A Magyarországon a szója nagy részét takarmányozásra használják, de jelentős az export is.
Az elmúlt években a termelés harmadát-felét adták el külföldre, melynek oka elsősorban az, hogy az itthon termelt szója GMO-mentes, ezért keresett a Nyugat-Európai piacokon. A szójaexport meghatározó célországai Németország, Ausztria és Szerbia, de érdemi még a kivitel Horvátország és Olaszország irányába is.
