Alaposan felforgathatja a hazai tojáságazatot, ha a Vas megyei Mikosszéplak határában megépül a 900 ezer férőhelyesre tervezett tojófarm - írja a Magyar Idők.
A német tulajdonos beruházása már megkapta a környezetvédelmi és a környezethasználati engedélyt, a magyar piacon igencsak szokatlannak mondható óriásfarm létrehozása viszont ágazati szakemberek szerint több szempontból is problémás lehet. A tojófarm ötletéért a környező települések lakosai sem lelkesednek, Hosszúperesztegen aláírásgyűjtésbe kezdtek a helyiek. A beruházás mögött egyébként az a Stefan Pohlmann áll, akinek apját, Anton Pohlmannt korábban Németországban és az Egyesült Államokban is eltiltották a nagyüzemi állattartástól.
Gigaberuházást készítenek elő Mikosszéplak határában. Ha a tervek megvalósulnak, az alig pár száz fős kis Vas megyei falu mellett egy 900 ezres tojótelep jön létre a következő években.
A beruházás a Duna Tojás Kft. nevéhez fűződik, a nemrégiben alapított, győri székhelyű cég mögött viszont németországi tulajdonos áll. Egy ekkora kapacitású baromfitelep működtetése és létrehozása környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A nagy létszámú farmnak emellett állategészségügyi működési engedélyre is szüksége lesz, amit az illetékes járási hivatal adhat meg.
A Vas Megyei Kormányhivatal a napokban kiadta a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyt is, ugyanakkor a Magyar Idők kérdésére jelezték: az eljárás még nem zárult le, a határozat nem jogerős, fellebbezésre van lehetőség.
Ambiciózus tervek
Bojtos Zoltán, a társaság ügyvezetője elmondta: már csak egyetlen engedélyre várnak, ha azt is megszerzik, hamarosan elkezdődhetnek a majorban a bontási munkák, azután pedig az építkezés. Az első ütemben három istálló és egy csomagolóüzem épül fel, ahová összesen 450 ezer tojót telepítenek. – Bár a tulajdonos eredetileg 900 ezresre tervezte a telepet, az első öt évben szinte biztosan nem lesz ekkora kapacitása a farmnak – mondta Bojtos Zoltán.
A bővítésről a működés eredményességének függvényében döntenek. A beruházás értéke mintegy hárommilliárd forint, az összeg csaknem felét magántőkéből finanszírozza a német tulajdonos, míg a fennmaradó részt hitelből, többek között egy hazai pénzintézet által nyújtott kölcsönből fedezik.
Az ügyvezető jelezte: elsősorban az alacsony képzettségű munkaerőre fókuszálnak majd, és bár országszerte szinte minden ágazatban munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek, a társaság bizakodó. Úgy vélik, hogy a környező településekről biztosítani tudják azt a 20-25 embert, akire szükség lesz a működéshez. A telep ugyanakkor ennél nagyobb munkahelyteremtő, illetve -megtartó erővel bírhat. Bojtos Zoltán elmondta: a környéken működő takarmánykeverő üzemnek is jelentős megrendelést adnak majd, ahogyan a keltetéssel foglalkozó gazdálkodók együttműködésére is számítanak.
S hogy miért épp Magyarországot választották a befektetés helyszínéül? Bojtos Zoltán szerint ennek oka, hogy a statisztikai adatok alapján hazánkban még mindig kevesebb tojást termelnek, mint amennyit a piac felvenne. A magyar léptékkel valóban óriásinak tűnő farm egyrészt ezt a hiányt pótolná, a termelés jelentős részét azonban így is külföldön kívánják értékesíteni.
Kétes hírű családi háttér
A beruházásnak érdekes színezetet ad, hogy a tulajdonos az a Stefan Pohlmann, akinek édesapja, Anton Pohlmann az elmúlt években több országban is botrányba keveredett, Németországban és Amerikában el is tiltották a nagyüzemi állattartástól.
Sajtóhírek szerint hazájában még az 1990-es években több tízezer, szalmonellával fertőzött tyúkot a szellőzőrendszer kikapcsolásával „ítélt halálra”, 1993 és 1996 között pedig méregnek számító nikotin-szulfáttal permeteztetett az istállókban. Pohlmannék egyébként 2000-ben már meg szerették volna vetni a lábukat a magyar piacon, akkor a Tolna megyei Szedres, Bikács és Kajdacs térségében szerettek volna egy többmilliós állományú tojótelepet létrehozni. A beruházás azonban – többek között a helyiek ellenkezése miatt – végül meghiúsult.
Féltik a piacot a termelők
Ágazati források szerint a Mikosszéplakra tervezett beruházással kapcsolatban is számítani lehet ellenállásra, számos ellenérzés fogalmazódott meg a tojástermelő gazdaságok körében. Nem csoda, hiszen az ilyen szintű tojótartás idegennek számít Magyarországon.
A honi tojáságazat főként kistermelőkből áll, ők teszik ki az ágazati szereplők több mint 60 százalékát, míg a közepes termelők további 28 százalékot adnak. A beruházás eredményeként létrejövő teljes kapacitás, vagyis a 900 ezres létszám ugyanakkor alig marad el a jelenleg három legnagyobb termelőnek számító hazai vállalkozás teljes állományától.
Ezen az egy telepen annyi tyúk lesz, mint az 1000 és 10 ezer közötti tyúkot tartó gazdaságok összessége. Ebben a méretkategóriában egyébként mintegy 241 vállalkozás 880 ezer tyúkot tart, ráadásul nem is ők számítanak a legkisebb piaci szereplőknek. Az összes kistermelőt ideszámítva a szakemberek szerint több mint 700 kistermelő család létét veszélyezteti a gigatelep létrehozása. A beruházással kapcsolatban a Magyar Idők megkereste a tojástermelőket összefogó Baromfi Termék Tanácsot (BTT) is.
A szervezettől megtudták: a tagság részéről folyamatosan érkeznek a megkeresések, aggódnak a termelők, hiszen tőkeerőben, termelői kapacitásban messze elmaradnak a német beruházótól. Etikai aggályaik is vannak a család előélete miatt.
– A termelőknek nagyon fontos a magyar tojástermelők iránti bizalom fenntartása és erősítése. Azt szeretnénk, ha csak olyan szereplők lennének a hazai piacon, akik képesek ezt a bizalmat ápolni – emelte ki válaszában a BTT. Abban szinte minden ágazati szakértő egyetért, hogy egy ilyen hirtelen kialakított, nagy létszámú telep a magyar tulajdonú gazdaságok számára hátrányosan rendezné át az ágazati struktúrát. Emellett a létrejövő gazdaság termelési kapacitása versenypiaci kérdéseket is felvet a szakemberek szerint, hiszen komoly piacbefolyásoló erejű vállalat jöhet létre.
A kormányhivatal határozatában szereplő adatok szerint egyébként az első ütem megvalósulása esetén évi 122,5 millió tojás kerül majd ki az üzemből, ami a második ütemben már évi 245 millió darabra emelkedhet. A BTT szerint egy ekkora telep takarmányigénye naponta 100-105 tonna, ami a hazai üzemek kapacitását igencsak leterhelné.
A termelők most attól félnek, hogy ha elindul a termelés Mikosszéplakon, a takarmánykeverő üzem nem elégíti majd ki a kistermelők igényeit, csupán a Duna Tojásnak fog gyártani.
A szakemberek szerint az említett tojáshiány sem indokol ekkora léptékű beruházást.
Habár az elmúlt időszakban valóban volt némi visszaesés a magyar piacon, de összességében a régióban még így is túltermelés uralkodik. A BTT közölte: a hasonló nyugat-európai termelők botrányai miatt áremelkedés volt tapasztalható, de 2018 nyarára ismét önköltségi szinten vannak a termelői árak, a túltermelés pedig tovább csökkentené az árakat.
Az ágazat működésére rálátó források szerint a nagy létszámú baromfitelepek esetében számos kockázat merülhet fel. Járványügyi szempontból például komoly veszélyt jelenthet az egyes állatbetegségek megjelenése, például a madárinfluenza vagy a szalmonella okozta fertőzöttség kialakulása. Emellett a nagy mennyiségben keletkező állati eredetű melléktermékek – az elhullott állatok teteme és a trágya – is egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Sok szárnyas, sok gond
Az ekkora telepeken kiemelt odafigyelést igényel az állatgyógyászati készítmények használata is, hiszen ha nem megfelelően adagolják azokat, a termékekben előfordulhatnak maradékanyagok. Egy ilyen intenzív állattartó telep kiemelt létesítménynek minősül tehát, ezért járványvédelmi szempontból is kiemelt ellenőrzés alá esik majd. Bojtos Zoltán, a Duna Tojás ügyvezetője úgy fogalmazott: örülnek, ha a hatóságok folyamatosan górcső alatt tartják majd a farm működését, így biztosítható az átláthatóság és a biztonságos működés.
A környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedély szerint a környéken élőknek nem kell tartaniuk a zaj- és bűzterheléstől, ráadásul környezetvédelmi szempontból sem lehet aggályos a telep működése. – A legmodernebb technológiával felszerelt egységek működnek majd a telepen. Az állati tetemeknek hűtött tárolót alakítunk ki, amíg azokat el nem szállítja az ATEV, az erre szakosodott vállalat – emelte ki Bojtos Zoltán.
A zajjal kapcsolatban elmondta: a telepen megforduló kamionok miatt nem lesz különösebb forgalomnövekedés a környéken. A BTT-nek ugyanakkor vannak aggályai ezzel kapcsolatban. Jelezték: az állategészségügyi és állatvédelmi kockázatokon túl az állattartás okozta zaj- és bűzhatásokkal, légszennyezéssel igenis számolni kell, a keletkező nagy mennyiségű trágya, továbbá a megnövekedett gépjárműforgalom és a környezetvédelmi terhelés okán a környék településein élőkre is jelentős hatással lehet a telep működése.
A terméktanács szakemberei szerint a trágya kezelése is aggályos. A tervek szerint a baromfitrágyát a ketrecek alatt lévő szállítószalagon tárolják, amelyről hetente kitárolják majd a kamionokra.
A szalagok ugyanakkor a BTT szakembereinek véleménye szerint alkalmatlanok a trágya egyheti tárolására, azokat 2-3 naponta le kell hajtani, különben a tyúkok lábáig ér majd a trágya, szennyezve a tojást is. – Ha meg is oldható a trágya tárolása egy hétig, a ketrecek alatt olyannyira feldúsulna az ammónia az épületben, hogy mind a tyúkok, mind a baromfigondozók komoly egészségügyi kockázatnak lennének kitéve – hívta fel a Magyar Idők figyelmét a terméktanács.
Aláírást gyűjtenek a környező településeken
A megnövekedett közúti terhelés Mikosszéplak mellett elsősorban Hosszúpereszteget és Zalavéget érinti majd. Előbbi polgármesterétől, Farkas Margittól megtudták: az engedély kiadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés Hosszúpereszteg község lakosságával, ahogyan a Szajki-tavak vállalkozóival, a nyaralók tulajdonosaival sem egyeztetett senki. Számításaik szerint egy héten több mint 350 kamion fordulhat meg a községben és a közeli településeken.
A polgármester asszony szerint ekkora forgalom akadályozná a túraútvonal biztonságát, zavarja a település nyugalmát és csökkenti a község élhetőségét, ezért a beruházás megvalósítása ellen a lakosság és a civil szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek; az íveket eddig mintegy száz fő írta alá.
Marton András, Zalavég polgármestere közölte: a község vezetése egyértelműen ellenzi a beruházást, a közúti közlekedésre ugyanis újabb terhet róna a telep működése. Az érintett útszakasz nagyon rossz állapotban van, az átmenő forgalom pedig már ma is jelentős.
A polgármester szerint eleve ez nagy ellenszenvet vált ki a lakosság körében, nem beszélve a szaghatásról, amely a térségre jellemző északi szél miatt szintén zavarhatja a helyiek mindennapjait.
– Míg Mikosszéplak az iparűzési adó miatt vélhetően nyertese lenne egy ekkora vállalkozás beindításának, Zalavég csupán a beruházás árnyoldalait érezné – fogalmazott. Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere is hasonlóan látja a helyzetet. Jelezte: minden gazdaságfejlesztésnek, ami a környéken létesül, örül az önkormányzat, de nem olyan áron, hogy az aránytalan környezetterhelést jelentsen az adott településre, illetve az egész térségre.
– A Zala vízgyűjtő területén vagyunk, ezért is fontos, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányban foglaltak maradéktalanul megvalósuljanak. Ugyanakkor – a beruházó család előéletét ismerve – a helyiek nem látnak megfelelő garanciát arra, hogy a vállalásokat maradéktalanul betartják majd – jegyezte meg.
A térség turisztikai szempontból sem elhanyagolható fontossággal bír, a közelben van a Jeli Arborétum, egy horgásztó és számos termállétesítmény is. A Magyar Idők úgy tudja, hogy a megyében kiemelten kezelik a Szajki-tavak fejlesztését, amelyet hátráltathatna a beruházás megvalósítása.