A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznó tetemből mutatták ki. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható.
Az Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányba. A vírus behurcolásának rendkívül nagy a kockázata, ezért az Országos Főállatorvos felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.
Az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette hazánkat. A helyi szakemberek az érintett község körzetében karantén intézkedéseket vezettek be, amelynek értelmében megtiltották a vadászatot annak a vadásztársaságnak a területén, ahol az ASP-vel fertőzött tetemet megtalálták. Emellett az állatorvosok 20 kilométeres körzetben bejárják a környező falvakat és megvizsgálják a háztáji sertéseket, amelyek szállítása kizárólag az egészségügyi szolgálat engedélyével lehetséges.
A betegség 2014-ben jelent meg először az Európai Unióban Litvániában, Lengyelországban, majd Lettországban, Észtországban és azóta is fokozatosan terjed. A vírus Ukrajnában is széles körben jelen van. Hazánkban eddig még nem jelent meg az ASP vírusa, azonban, mivel a betegség nem gyógyítható, a fertőzött állományokat fel kell számolni és jelentős korlátozások lépnek életbe. Kulcsfontosságú tehát a megelőzés. A NÉBIH mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, ezért az érintett térségben az év első felében több száz, a betegség felismeréséről és megelőzéséről szóló tájékoztatót juttatott el az állattartókhoz és a vadásztársaságokhoz. Emellett az Országos Főállatorvos már januárban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók folyamatos és fokozott keresését, valamint azok laboratóriumi vizsgálatát. Eddig csaknem 4000 minta vizsgálatát végezte el a NÉBIH nemzeti referencia laboratóriuma.
A hatósági intézkedések mellett kiemelten fontos az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködése is. Ha valaki elhullott vaddisznó tetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöldszámán (06-80/263-244). Lényeges előírás, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni! Szigorúan tilos sertésekkel élelmiszerhulladékot etetni! A sertéstartókat, vadászokat arra kéri a hatóság, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések, valamint az országos főállatorvosi határozatok betartására! A házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint kérik a gazdákat, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak.
A megelőzés szempontjából legfontosabb teendők elérhetők a NÉBIH honlapján.
Háttér-információ az afrikai sertéspestisről
Az ASP kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók/ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad.
A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A beteg állatokkal érintkező emberek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják az ASP kórokozóját.
Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés.
A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartóknak haladéktalanul jelenteniük kell az állatorvosuknak.
(FM Sajtóiroda)
