A globális klímaváltozás és a betelepített halfajok magyar tógazdálkodásra gyakorolt várható hatásait is körüljárták az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozón.
A melegedő klíma következtében emelkedő átlagos vízhőmérséklet, a vizek növekvő párolgása és csökkenő oldott oxigénszintje várhatóan számos hatást gyakorol majd a halak élettani folyamataira, amik pedig a tógazdaságok és horgászvizek üzemeltetőinek egyaránt pénzügyi kockázatot jelenthetnek. A megnövekedett párolgás már akkor is 2-3 százalékos növekedést okozhat a termelési költségekben, ha a víz ára nem drágul. Márpedig egyes éghajlati szcenáriók szerint a jövőben akár 40 százalékkal is növekedhet a vízhiány, mely a kereslet növekedését és így a víz árának emelkedését is magával vonja – mutatott rá előadásában Gyalog Gergő, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tudományos munkatársa. A bemutatott modellek szerint sokéves átlagban ugyan nőhet a halgazdaságok profitjának várható értéke, az egyes években jelentkező időjárási szélsőségek jelentős profitkieséssel járhatnak.
Hasonló pénzügyi kockázatot jelentenek a távoli országokból betelepített halakkal együtt behozott halbetegségek is, melyek felismerését a halak tünetszegénysége is nehezíti – hangsúlyozta Dr. Baska Ferenc halpatológus, az Állatorvosi Egyetem Egzotikus- és Vadegészségügyi Tanszékének egyetemi docense. Ezekre a betegségekre ugyanis a hazánkban előforduló halfajok sokkal fogékonyabbak, gyógyításuk pedig kizárólag megfelelő szakmai felügyelettel és igen nehézkesen oldható csak meg. A halbetegségek visszaszorításában sokat segíthetnének a korszerű állategészségügyi ismeretekkel kapcsolatos szakmai továbbképzések, továbbá a halbetelepítésekkel kapcsolatos szigorúbb ellenőrzések.
A kétnapos szakmai találkozó keretében adták át a Gödöllői oktatásért és kutatásért díjat is, melyet ebben az évben Borbély Gyula (a fényképen bal oldalon), a Jászkisér Halas Kft. ügyvezetője vehette át, aki munkásságával régóta segíti a gödöllői halgazdálkodási oktatást és gyakorlati képzést.
A konferencián szó esett még többek között az utóbbi időben megfogyatkozott balin szaporításának és nevelésének balatoni tapasztalatairól, a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegyről, továbbá a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) nyújtotta pályázati lehetőségekről is. A rendezvény a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet (SZIE MKK AKI) Halgazdálkodási Tanszéke, a SZIE Halászati és Horgászati Szakkollégiuma, valamint a Haltudományok Fejlesztéséért Alapítvány szervezésében valósult meg.
