A gazdák egyelőre tanácstalanok, mert saját erőből nem tudják megoldani a vízelvezetést.
Kinek a feladata a mezőgazdasági területekről a víz elvezetése, illetve tárolható-e a belvíz? A belvíz mélyen fekvő területeken összegyülekező víz, amelyet vagy az intenzív csapadékhullás vagy a jég és a hó olvadása, vagy a magas talajvízállás okoz –fejtette ki Tóth György, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat hidrogeológusa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Hozzátette, Magyarországon ez általában az év első harmadban jellemző, azonban más évszakokban is előfordulhat, ha sok csapadék hullik.
A belvízzel elöntött területek mentesítéséhez azonban a gazdákra, az államra és az erre szakosodott szervezetekre is szükség van, Magyarországon ugyanis rendkívül kaotikus a helyzet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVSZ) műszaki főigazgató-helyettese, Láng István leszögezte, hogy az állami feladatvállalás egy bizonyos pontig tart. 2012-ben az állami tulajdonban levő csatornarendszerek kezelését visszavették a vállalatoktól, mert azok annyira rossz állapotban voltak.
– Mára sikerült ezeknek nagy részét kitisztítani, azonban nem egyértelmű a rendszer, hiszen a gazdák összefogására is szükség van. A termőföldekről a víz levezetését a gazdáknak kellene megoldani, ezt pedig a gazdák önszerveződésével kellene megoldani – jegyezte meg. – Érdemes lenne belvíztárolót építeni azokon a területeken, ahol jellemző a belvíz, illetve a megfelelő talajművelés, így a mélyszántás is sokat segítene a helyzeten, azonban ebben eddig nem sikerült érdekeltté tenni a gazdákat. Támogatási rendszerrel lehetne ösztönözni őket – mondta Láng István.
Mezősi Gábor, a szerb-magyar vízgazdálkodási projekt szakmai vezetője arról beszélt, hogy a Homokhátságon figyelhető meg a legnagyobb változás, ahol a talajvízszint többméteres csökkenése a természeti környezet átalakulását okozza. Elmondta, a térségben vízhiányosnak tűnik a terület, azonban nem lehet oda felpumpálni a vizet, hiszen a Duna-Tisza köze nagyjából 30 méterrel magasabban fekszik, mint az Alföld. Megjegyezte, a túl sok víz és a túl kevés víz ugyanúgy érinti Szerbiát és Magyarország déli részét is, és azért hozták létre a közös projektet, hogy az OVSZ munkáját segítsék. Például az országban 80-85 ezer négyzetkilométeren drónokkal keresik az elöntött területeket, és az információkat átadják az OVSZ-nek.
Tóth György arról is beszélt, hogy vízminőségi problémát okozhat, ha keveredik a talajvíz – például a magas a nitráttartalma miatt –, vagy olyan anyagok vannak benne, amelyek gátolják a növénytermesztést. A hidrogeológiai kutatócsoport olyan modellrendszert fejlesztett ki, amelyet összekombinálva az egyéb ismeretekkel, bizonyos helyekre előrejelzéseket tudnak tenni. Kitért arra is, másutt is van belvíz, de ilyen gyakran és ilyen mennyiségben, mint Magyarországon sehol máshol nem fordul elő. Láng István a beszélgetésnek ezen a pontján megjegyezte, a belvizet hosszú időn keresztül nem lehet tárolni, hiszen az vízminőségi problémákhoz vezethet, és öntözési céllal az Alföldön tárolni nem egyszerű.
Azzal kapcsolatban, hogy idén történhet-e előrelépés a belvíz okozta gondok megoldására, Mezősi Gábor azt mondta, Szegeden már létrehoztak egy belvíz- és aszálykutató központot, amelynek egyik célja, hogy információkat továbbítson a döntéshozóknak, másrészt pedig, hogy kidolgozzon egy korai figyelmeztető rendszert azoknak a gazdáknak, akik csökkenteni akarják a belvíz veszélyét. Hozzátette, ez a rendszer nem egyszerű, ezért a projektben az agrárkamarától kezdve olyan egységek vesznek részt, amelyek az érintetteket meg tudják mozgatni.
