Folytatólagosan elkövetett sikkasztásban, pénzmosásban, közokirat-hamisításban és csalásban mondták ki bűnösnek azt a négy vádlottat, akik 2007-ben csaknem 400 millió forint értékű intervenciós kukoricát értékesítettek.
Folytatólagosan elkövetett sikkasztásban, pénzmosásban, közokirat-hamisításban és csalásban mondta ki bűnösnek a Debreceni Ítélőtábla hétfőn azt a négy vádlottat, akik 2007-ben csaknem 400 millió forint értékű intervenciós kukoricát értékesítettek. A vádlottak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szerződött partnereként tároltak 10 900 tonnányi gabonát, ebből több mint 10 500 tonnának nyoma veszett – közölte az ítélethirdetés után a táblabíróság szóvivője az MTI-vel.
Fórizs Ildikó hozzátette: az Elek Balázs vezette tanács megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. G. Gábor elsőrendű vádlott négy év börtönbüntetését helybenhagyta, de az első fokon elrendelt csaknem félmilliárd forintos vagyonelkobzást 52 millió forintra mérsékelte. A harmadrendű vádlott két év börtönbüntetését egy év hat hónapra enyhítette, amelyet négy év próbaidőre felfüggesztett. A negyedrendű vádlott két év hat hónap börtönt kapott.
Az első-, harmad- és negyedrendű vádlott a jogerős ítélet szerint köteles a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) 394,5 millió forintot, valamint a kamatait, továbbá az államnak 1,5 millió forint illetéket megfizetni. A bíróság a negyedrendű vádlott esetében 3,2 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. A másodrendű vádlottat egy év próbára bocsátását az ítélőtábla helybenhagyta.
A vagyonelkobzás összegének változása a polgári jogi igény felmerülésével van összefüggésben, hiszen az MVH polgári jogi igényében felmerült kártérítés összegén túlmenően kell megállapítani a vagyonelkobzás összegét – indokolt a bíró.
Az ügy dokumentumai szerint G. Gábor 2006-ban kötött határozatlan idejű raktározási szerződéseket az MVH hajdú-bihari kirendeltségével. Egy debreceni raktárban 3500 tonna, két nyíradonyi tárolóban 2800 és 1900 tonna, egy polgári raktárban pedig 2700 tonna intervenciós kukoricát raktároztak be. G. Gábor a kft. által betárolt intervenciós kukoricával a sajátjaként rendelkezett, a többiek pedig szándékos segítséget nyújtottak az értékesítésben.
Az intervenciós gabonát egy nagykanizsai cég fiktív számláival adták el 2007 május-júniusában. A vevők – egy budapesti és egy budakeszi gabonakereskedő – nem tudtak arról, hogy az általuk megvásárolt kukorica az MVH tulajdonát képezi.
Az MVH 2007. június 5-én tartott ellenőrzést a raktárakban. Megállapították, hogy a debreceni raktárból 128, a polgáriból 97,6, az egyik nyíradonyiból pedig 101,6 millió forint értékű kukorica tűnt el. Néhány nappal később a másik nyíradonyi tározót is ellenőrizték, ott az 1900 tonnából 360 tonnányi – eladhatatlan minőségű – termény maradt, az eltűnt kukorica értéke csaknem 56 millió forintot tett ki. Összesen 383,4 millió forint értékű kukorica hiányzott.
Az első- és a másodrendű vádlott az ügylet alibijeként két ukrán állampolgárnak valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítette céges üzletrészét. A kukorica eladásából származó bevételből G. Gábor életbiztosítási szerződéseket is kötött, összesen 45 millió forint értékben.
(MTI)
