A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.
A KITE Zrt. folyamatosan keresi azokat a tudományos műhelyeket, ahol valami újat tud mutatni. 2015-ben a Talajok Nemzetközi Éve alkalmából Nádudvaron rendezték meg a KITE közreműködésével a Nemzetközi Talajismereti Versenyt, ahonnan a világ minden pontjáról érkeztek a versenyzők. A Miskolci Egyetemmel együtt gondolkodva, 2019-ben első alkalommal került megrendezésre az Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron, a pályaválasztás előtt álló, középiskolás fiatalok számára.
– Nagyon jól sikerült a tavalyi tábor, így nem is volt kérdés, hogy idén is megszervezzük. Sőt, tavaly egy félreértés miatt nemcsak diákok, hanem talajtani szakmérnökök is jelentkeztek a programra. Így idén megbontottuk: 3 nap a diákoknak és 2 nap pedig talajtani szakmérnököknek szól – mondta Mészáros Gábor, a KITE Zrt. Innovációs Központjának rendszerfejlesztési igazgatója. Kiemelte, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával megegyezve 5 kreditpont is jár a talajtani szakmérnököknek a táborban való részvételért.
A diákok a jövő nemzedéke, akikkel egy olyan új szemlélet megismertetése a cél, amelynek köszönhetően másképp viszonyulnak majd a növénytermesztéshez, és jobban megértik a talajból induló folyamatokat is.
– Ebben a táborban mi is meg tudjuk ismertetni a technológiáinkat, be tudjuk mutatni a KITE-t és meg tudjuk mutatni Nádudvart is – fogalmazott Mészáros Gábor, aki a tábor első napján a KITE precíziós gazdálkodási rendszeréről tartott előadást.
A Miskolci Egyetem fontosnak tartja, hogy a talajtant visszaillessze a társadalmi köztudatba, és elősegítse a beiskoláztatást. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézet tanszékvezetője kiemelte, hogy a talajtanban, a talajtérképezésben, és különösen ennek a precíziós gazdálkodási vetületeiben nagyon sok lehetőség van, amelyet meg szeretnének mutatni a fiataloknak.
– A KITE élen jár a precíziós technológiákban, a precíziós gépek fő értékesítője, és jelentős tanácsadói, szolgáltatási háttérrel rendelkezik. Mindene megvan, ami szükséges, ugyanakkor a talajtani változatosságnak meg kellene határoznia a technológiát. Egy táblán belül is nagy lehet az eltérés, ami meghatározhatja a vetési tőszámot, a kijuttatott műtrágya mennyiségét. Nem sok iskola tanítja ezt ma Magyarországon, így erre szeretnénk a fiatalok figyelmét ráirányítani – mondta Dobos Endre.
– Ez a két-három nap nyilván nem elég arra, hogy a talajtant teljes mélységében megismerjék, ehhez évtizedek kellenek, illetve több száz kiásott szelvény, amit az ember leír. A tábor egyfajta látásmódot ad a résztvevőknek arra, hogy hogyan kell egy szelvényre nézni. Megmutatja a talajtérképezési folyamatokat a távérzékeléstől a műholdakon át, a domborzat modelleken keresztül, egészen a digitális technológiáig. A térinformatikából meghatározzuk a helyeket, hogy hol vannak azok a többé-kevésbé homogén talajtani egységek a táblán belül, de utána ki kell jönni, és azokat a homogén egységeket egytől egyig meg kell ásni. Utána megpróbáljuk a térképeink vagy adataink alapján meghúzni a talajfoltok közti határokat, és a végén lesz egy talajtérképünk – fogalmazott a talajtani szakember.
Az idei táborban nagyon optimális a talaj, nedves és jól vágható, amelyet már egy héttel korábban Kovács Károly talajtani szakreferens is megfúrt, hogy előzetesen feltérképezze a talajviszonyokat. Mint elmondta, a fúró azonban csak összezúzza és megkeveri a szerkezeti elemeket, így magára a kiválások, szerkezeti elemek formájára, jellegére nem tudunk belőle következtetni. Ezek a részletek csak a szelvényásás során ismerhetők meg, amely pH láda segítségével történik.
– A pH láda egy sima szerszámosláda, amiben benne van egy kis sósav, hogy a karbonátokat kövessük, a pH-indikátor, hogy a pH-ról legyen valami fogalmunk, és van benne egy szabadsavas indikátor. Vannak még benne kések, hogy lehessen morzsolgatni, vizek, hogy lehessen gyúrogatni a földet, illetve tartalmaz egy színskálát is – fogalmazott Kovács Károly, aki szerint nagyon fontos, hogy a diákok minél fiatalabb korban megismerkedjenek a talajtan alapjaival, hogy milyen jellemző tulajdonságai vannak, amelyekre figyelni kell.
Boróczki Katalin szakoktatóként érkezett a táborba, hogy ő maga is gyakorlati tapasztalatokat szerezhessen.
– Úgy gondolom, hogy nemcsak a diákok számára, hanem nekem is nagyon hasznos ez a tábor. Az itt szerzett tapasztalatok alapján azt látom, hogy élvezetesebben, gyakorlatiasabban fogom tudni oktatni ezt a tantárgyat az iskolában. Azt szeretném, ha a diákjaim látnák, hogy mennyire hasznos a talaj ismerete – mondta a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakgimnázium szakoktatója, aki talajtant és termőhely-ismerettant tanít erdész és vadgazdálkodási technikus szakon.
A táborban résztvevő diákok közül többen otthon is gazdálkodnak, így megosztották egymással tapasztalataikat, az általuk használt technológiákat, esetleges nehézségeiket.
Sugár Bence Bendegúz már második alkalommal érkezett Gyuláról a táborba, amelyről a KITE honlapjáról tájékozódott.
– Nagyon érdekes volt tavaly és idén is ez a tábor. Jobban meg szeretném ismerni a talajtípusokat, és a gazdálkodásunk látókörét minél inkább kiterjeszteni erre a területre is. Mezőgazdász család vagyunk, és valószínűleg én fogom majd tovább vinni a gazdaságunkat. Szeretem magát a talajszelvényt kiásni, és amikor együtt kielemezzük és leírjuk a szelvényt, szerintem az a legjobb része az egésznek, akkor tanulunk a legtöbbet. Nagyon nagy az a tudás, amit Dobos Endre átad nekünk, de még van hova fejlődnünk – fogalmazott a diák, aki tanulmányait a Debreceni Egyetemen vagy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tervezi folytatni a technikusi képzését követően.
A szeghalmi Mészáros István Csongrádra jár mezőgazdasági középiskolába, a családjában mezőgazdász, vadász és erdész is van, így került kapcsolatba ezzel a területtel.
– Tavaly nem voltam, de a mostani tábor után úgy gondolom, hogy jövőre is szeretnék jönni. Minden tetszett, de leginkább a talajszelvény ásása. Annyi mindent lehetett megtudni belőle, és nem is kellett nagyon mélyre leásni. Igazi csapatmunka volt: öten voltunk, és felosztottuk egymás között, hogy mindenki részt tudjon benne venni – árulta el Mészáros István, akinek a tervei között szerepel, hogy agrármérnök lesz.
A táborozók a gyakorlat mellett elméleti alapokat is kaptak a talajtanról, a precíziós technológiáról, valamint részt vettek egy gépbemutatón is, ahol egy John Deere traktorba is beülhettek a vállalkozó szelleműek.