Az újdonságnak számító újszerű támrendszerről Illés Zsoltot, a francia Pellenc gyár szőlőművelő gépeiről Sasvári Gábort kérdeztük a KITE Zrt.-től.
A Bayer szőlős „Légyott” rendezvényeken lassan már hagyományszámba menően rendre a KITE is, mint társrendező vesz részt. Ezúttal a szőlőtermesztéshez kapcsolódó támrendszereket, traktorokat, valamint különféle szőlőművelésre szolgáló gépeket és eszközöket mutattak be.
Az újdonságnak számító újszerű támrendszerről Illés Zsoltot, a KITE kertészeti üzletágának igazgatóját, a francia Pellenc gyár szőlőművelő gépeiről pedig Sasvári Gábort, a KITE gépértékesítési menedzserét kérdeztük:
A KITE elkötelezett a szőlőművelés teljes gépesítésébenben, melynek részeként olyan új támrendszert dolgozott ki és ajánl, amely alkalmas a szőlőművelést hosszú ideig, magas színvonalon szolgálni – mondta Illés Zsolt. Ez az új támrendszer anyagában, megmunkálásában és konstrukciójában is számos előnyös tulajdonsággal (pl. nagy szilárdság, jó stabilitás, tartós felületvédelem galvanizálás útján, külön köztes és külön végoszlop konstrukciók, egyszerű huzal után-feszíthetőség, könnyű alkalmazkodás a technológiához stb.) rendelkezik, miáltal teljesen újszerű és rugalmas felhasználási lehetőséget kínál a szőlőtermesztőknek. Ez az új támrendszer napjainkra alakult ki olyanná, hogy a KITE azt minden elemében megújulva, kompletten, a szőlőtermesztők igényéhez igazítva ajánlja.
Mint az előbb elhangzottakból is kiderült – kapcsolódott a beszélgetésbe Sasvári Gábor – a KITE szőlőművelés gépesítésében való elkötelezettsége okán minden technológiai részfolyamatára tud megfelelő gépesítési megoldást kínálni, amely elsősorban a Pellenc francia cég gyártmányain alapszik.
Az itt bemutatottak közül is elsőként a Pellenc legújabb fejlesztését, a bogyózót emelném ki, amely az önjáró szüretelő kombájn bogyózójának stabil változata. Ez a gép a hagyományos bogyózóktól teljesen eltérő elven működik: a leválasztás nem egy hengerpaláston való leforgatás útján, hanem a szüretelő kombájnhoz hasonlóan rázószerkezet, illetve a bogyók kétlépcsős leválasztásával történik. Ez a gép kombájn utáni, vagy kézi szüretelésű szőlő bogyózására egyaránt alkalmas.
De bemutatunk itt még számos, a szőlőművelést gépesítő megoldást is. Az itt látható Pellenc függesztett soraljművelő alkalmas két félsorban a talaj 5 cm mélységű művelésére és ezzel gyomok mechanikus irtására. A sorok alá benyúló, a tőkéket automatikusan kikerülő, gumiharanggal védett forgó kapák művelik a talajt. A gép egy másik változatának talajművelő munkaszerve oldalirányba kitolható, miáltal szélesebb sortávolságú szőlőkben vagy gyümölcsösökben használható hasonló célra.
A következő gépünk egy lombfalat kezelő csonkázó, ami azért egyedi, mert nem hidrosztatikus, hanem elektromotoros meghajtású. Ennek előnye egyrészt abban mutatkozik meg, hogy a gép traktor oldalról nem igényel hidraulikus hajtást, így tömege mintegy fele a hidrosztatikus működtetésű gépekének, másrészt a csonkázó fordulatszáma a percenkénti 1.200 helyett 4.000, aminek előnye a zöldanyag sokkal szebb, roncsolás mentes metszési felületében mutatkozik meg.
Az itt látható előmetsző a kézi metszés munkáját könnyíti meg: rövidcsapos metszésnél a teljes vesszőtömeget képes 5 cm méretű darabokra „darálni”, ami lepotyog a sor alá. De alkalmas a szálvesszős metszés megkönnyítésére is azáltal, hogy a vesszők mintegy 1/3-át eltávolítja. Az elvégzett mérések szerint ezzel a géppel a kézi metszés területteljesítménye szálvesszős metszés esetén 30 %-kal, csapos metszés esetén 50 %-kal növekszik.
A cikk az Agrofórum Szaklap 2014 októberi számában jelent meg!
Érdelődés az előfizetés részleteiről: olvasoszolgalat@dev.agroforum.hu
(Demes György – Agrofórum Online)
