Jelen cikkünkben a VDMA (Német Gépgyártók Szövetsége - Mezőgép Szekció) információira alapozva a világ jelentősebb gazdasági régióit képviselő országokban tekintjük át az említett időszak agrárágazati és gépértékesítési trendjeit, illetve prognózisait.
Jelen cikkünkben a VDMA (Német Gépgyártók Szövetsége – Mezőgép Szekció) információira alapozva a világ jelentősebb gazdasági régióit képviselő országokban tekintjük át az említett időszak agrárágazati és gépértékesítési trendjeit, illetve prognózisait. Ázsia esetében Kazahsztánt, Törökországot, Iránt, Kínát és Indiát mutatjuk be. Az afrikai országok közül Algéria, Nigéria, Etiópia és a Dél-Afrikai Köztársaság kerül ismertetésre. Végül az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt időszakot jellemző agrár-, valamint traktor-, illetve kombájn-piaci adatokról adunk tájékoztatást.
Kazahsztánt 2015-ben a magas hozamok és jó gabonatermés jellemezte. Ez időszakban jelentősen nőtt a kazah tej-, hús- és gyümölcstermelés, valamint azok Oroszországba történő exportja.
A mezőgép beruházások fellendülőben voltak 2015 első felében, ezt követően azonban megtorpanás következett be a nemzeti valuta ősszel történt drámai mértékű leértékelésének hatására. A hitelfelvétel és támogatások lehívásának lehetőségei korlátozottak. Megfigyelhető, hogy az utóbbi időben a mezőgazdasági üzemek tulajdonosai között megjelentek a kínai befektetők.
Az ország mezőgépállománya műszakilag elavult, sürgősen megújításra szorul. Ez jelentős gépberuházási igényt indukálhat. Várható, hogy a mezőgép beruházások tovább folytatódnak 2016-ban is, természetesen ehhez stabil gazdasági környezet szükséges.
Törökországban a gabona, olajnövény és a cukorrépa hozamok átlag feletti szintet értek el 2015-ben, de igazán jó terméseredményekkel a gyümölcs- és zöldségtermelő ágazat dicsekedhetett az elmúlt évben. Jelentős növekedés tapasztalható az állattartó ágazatban, különösen érvényes ez a szarvasmarhatartásra.
2015 első félévében a géppiaci forgalmat emelkedő tendencia jellemezte, azonban a negyedik negyedévre visszaesett a gépértékesítés volumene. Leszögezhető, hogy a török piac nagyban függ a támogatásoktól, s mindez ingataggá is teszi. Félő, hogy az orosz importtilalom negatív hatással lesz a török agrárexport jövőbeni alakulására.
Irán mezőgazdaságáról általánosságban elmondható, hogy a foglalkoztatottak szakmai szintje magas. Az ország szinte önellátó a gabona-, az olajnövény-, a cukor- és a takarmánynövény-termelés terén. Jelentős exportot bonyolít le gyümölcs- (közöttük héjasok – dió) és zöldségfélékből, valamint tejből.
Itt is jellemző, hogy az elhasználódott mezőgéppark sürgős cserére szorul. A jövőbeni kilátásokat illetően megemlíthető, hogy növekvő igény figyelhető meg a víztakarékos technológiák, betakarítógépek és tejelő célú szarvasmarhatartás-technológia iránt.
Az iráni kormány a mezőgazdasági termelést pénzügyi források biztosításával, illetve finanszírozással támogatja. A szankciók feloldását követően az európai bankok zöld fényt kaptak pénzügyi tevékenységeik folytatására az országban, mindez fellendítheti a beruházásokat.
A kínai mezőgéppiacról elmondható, hogy a traktorpiac nagyot zuhant 2015-ben a kis teljesítmény-kategóriájú traktorok iránti kereslet 17 %-os mérséklése folytán. Ellenben a közép- és középnehéz-traktorkategóriák forgalma 35 %-kal nőt, igaz ez utóbbiak piaci részaránya csupán 4,5 %. A betakarító gépek iránti kereslet szignifikánsan csökkent az ágazat telítettségének és a támogatások szűkösségének tulajdoníthatóan. A munkagéppiac enyhén emelkedik, azonban továbbra is árérzékeny.
A közeljövőt tekintve a mezőgéppiac 2016-ban stagnálni látszik, azonban egyes szegmensekben elképzelhető némi növekedés. Az innovatív, új technikai, technológiai megoldásokkal felvértezett gépek iránti igény növekvőben van, jellemezően a korszerű termelési szerkezetű gazdaságok, szövetkezetek, gépi bérmunka szolgáltatók, bérgép szolgáltatók részéről.
2015-ben az indiai mezőgazdaságot kétszámjegyű csökkenés jellemezte, melynek legjellemzőbb okai a 2014-ben és 2015-ben tapasztalható kedvezőtlen időjárási viszonyok, valamint az alacsony terményárak voltak.
Az indiai mezőgéppiac struktúráját és főbb szereplőit az 1., 2. ábrán bemutatjuk be. Az 1. ábrán látható, hogy mind a mezőgépgyártás, mind a gépberuházás 2013 óta csökkenő tendenciát mutat. Az országban 60-70 ezerrel több traktor készül évente, mint amit a belföldi piac fel tud venni, ez képezi az export alapját. Az indiai traktorpiacot évente félmillió, illetve azt meghaladó darabszámú erőgép értékesítése jellemzi. Ezen erőgépek kevesebb mint 10 %-a 50 LE feletti, közel 80 %-uk 30 és 50 LE közötti, és több mint 10 %-uk 20 LE alatti teljesítményű. Így megállapítható, hogy ez az igen magas értékesítési darabszám valójában kistraktorokat rejt magában. Az indiai mezőgéppiac legmeghatározóbb szereplői a Mahindra, a TAFE, a Sonalika International, az Escorts, a John Deere és a New Holland. A jelentős mezőgépexportot a 2. ábrán felsorolt mezőgépgyártók birtokolják. Legnagyobb exportőr a John Deere 26 %-os részesedéssel, őt követi a TAFE 23 %-al. A Mahinda és a Sonalika 16 és 13 %-os részesedést mondhat magáénak. A sort közel 10 %-os szelettel a New Holland és az SDF zárja.
Afrika országait tekintve azokat emeltük ki, amelyek mezőgazdasági ágazata jelentősnek mondható:
Algériát jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemek alig 20 % nagyobb 20 hektárnál. A mezőgazdaság éves növekedési üteme jelentős, 9 % körüli. Az import jelentősen nő, 2010-től napjainkig megtriplázódott. A fő beszállítók India, Olaszország, Brazília és Kína.
Az ország állami támogatással ösztönzi a termelést, amelynek formái: kamatmentes kölcsön, mezőgazdasági támogatások, a Saharához közeli területek hasznosítása. Cél a gabonatermelés megduplázása 2019-ig.
A jelentősebb mezőgépgyártók a Sonalika, SDF, MF, Sampo, Rosenlew, amelyek támogatottsága 30-50 %-os mértékű.
Nigéria mint a legnépesebb afrikai ország számára kiemelten fontos a mezőgazdaság. Az elszegényedett alacsony átlagjövedelmű lakosság gazdasági aktivitása azonban szerény. Nagy kihívások a társadalom és a gazdaság számára a korrupció, a közbiztonság alacsony szintje.
Évente általában 5000 traktor kerül értékesítésre. Az indiai Sonalika nemrégiben összeszerelő üzemet létesített az országban.
Etiópia, a második legnépesebb afrikai ország és a harmadik leggyorsabban fejlődő gazdaság.
Ehhez igazodik az agrárágazat is, amelynek éves fejlődési üteme 5-10 % közötti. Jelentősek az állami beruházások Az ágazat struktúráját jellemzi, hogy mintegy 50.000 öt hektárnál nagyobb gazdaság tevékenykedik az országban.
Évente mintegy 500 db új, középes teljesítményű nyugati típusú, és e mellett számos kínai traktor értékesítésével lehet számolni. 2015-ben az URSUS összeszerelő üzemet létesített Etiópiában.
A Dél-Afrikai Köztársaság mezőgazdaságát 2015-ben szárazság jellemezte, a kukorica hozama mintegy 30 %-kal csökkent, s a következő betakarítás sem kecsegtet jóval. A prognózisok szerint növekvő bérszint és a nagygazdaságok számának csökkenésére lehet számítani.
Az országban 2015-ben 6747 traktor és 222 kombájn talált gazdára. A traktorok esetében ez mintegy 10 %-os, a kombájnok esetében pedig megközelítőleg 36 %-os csökkenést jelent. Az elmúlt közel 20 év traktorértékesítési trendjét a 3. ábrán követhetjük figyelemmel.
Az Amerikai Egyesült Államok agráriumát jellemi, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti kereslet 56 %-át a belföldi termelők elégítik ki.
Az utóbbi évek tekintetében nyomon követhető, hogy a 2010-2013-as időszakra a magas terményárak melletti, jelentős növekedés volt jellemző. 2014-től azonban recesszió tapasztalható. Ennek oka, hogy a jónak mondható kukorica, szója, illetve búza hozamok ellenére az alacsony árak mellett nem tudták a termelők az elvárt jövedelem szintet elérni, így az 30-40 %-kal visszaesett.
A géppiacot tekintve, annak telítettsége magas az elmúlt időszak eredményes éveinek hatására. A közeljövőben leginkább a kistraktorok iránti kereslet, az állattartási technológiákhoz kapcsolódó gépek, silókombájnok, bálázók értékesítése növekedhet.
Az 4. ábrán szemléltetjük az USA 2014-2015. évi traktorértékesítési adatait. Jól látható a mintegy 8 %-os növekedés a 40 LE alatti teljesítmény-kategória esetében. A 40 és 100 LE közötti teljesítményű traktorok piaca gyakorlatilag nem változott. Ellenben a 100 LE feletti teljesítményű kétkerékhajtású, illetve a négykerékhajtású traktorok esetében is 25 és 42 %-os visszaesést kellett elkönyvelni. Mindez a traktorértékesítés tekintetében összesen mintegy 1 %-os csökkenést eredményezett. Hasonló visszaesés tapasztalható a kombájnértékesítésben is. 2014-ben az értékesített magajáró betakarítógépek száma 7200 körül volt, ellenben 2015 novemberéig „csupán” 4692 kombájn talált gazdára az Egyesült Államokban.
Dr. Magó László
SzIE Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Gödöllő
