Idén szeptemberben 10 661 személyautót és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ez 5 százalékos csökkenés a tavalyi év hasonló időszakához képest, de a két évvel ezelőttivel összevetve már 8 százalékos bővülést jelent.
Éves alapon vizsgálva azért estek vissza az eladások, mert 2018. szeptember elsejétől már csak a valós üzemi terhelést a korábbi, úgynevezett NEDC eljárásnál pontosabban modellező, WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási teszten áteső új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban. Ez júliusban és augusztusban látványosan megnövekedett előrehozott autóleadásokat hozott nem csak itthon, hanem szerte a kontinensen. Nem mindegyik márka tudott felkészülni az új előírásokra. Az engedélyezés az új rendszerben már nem a jármű gyártójánál történik, hanem a feladat elvégzésére jogosult intézeteknél.
Az új járművek forgalomba helyezésénél késedelmek alakultak ki egész Európában, ugyanis a mérőállomásokat már hosszú időre előre lefoglalták. Ezért vette át egyébként a személyautó és kishaszonjármű eladások listáján az első helyet a júniusban még első Suzukitól a Ford júliusban, majd a Volkswagen augusztusban. Az elmúlt hónapban a márkasorrendet egyébként a Ford vezette, azaz a Suzuki nem tudta visszaszerezni elsőségét. Az előrehozott vásárlások hatására estek vissza szeptemberben a forgalomba helyezések.
Az első kilenc hónapban összesen 120 636 személyautót és kishaszonjárművet adtak el itthon, ami éves alapon 26, kétéves alapon pedig 42 százalékos bővülést jelent a gyengébb szeptember ellenére – derült ki a Datahouse adatiból. A márkák sorrendjét a Suzuki vezeti a Ford, a Volkswagen, az Opel és a Škoda előtt. Ezek a márkák értek el eddig kilencezer feletti eladást. A Suzuki előnye 495 darab a második Ford előtt.
A pick-up-piacon az első tíz helyezett sorrendje ugyanaz, mint egy hónappal korábban. A Ford Rangerekből idén már 1450 darab kelt el, ami 43 százalékos piaci részesedést jelent. A Toyota Hilux 23 százalékkal a második, a dobogóra még a Nissan Navara állhatott fel 13 százalékos piaci részesedéssel. Őket az Isuzu D-Max követi, a Mitsubishi L200, a Volkswagen Amarok, a Mercedes-Benz X-osztály, a Fiat Fullback, a Mahindra Goa Pickup és az UAZ Cargo előtt.
A SUV-piacon megingathatatlanul őrzi vezető helyét az Esztergomban készülő Suzuki Vitara. Már csaknem kilencezer darab eladásánál tartanak, ami 23 százalékot jelent a szegmensen belül. A Dacia Duster 6,4 százalékos, a Ford Kuga pedig 6 százalékos szeletet hasított ki a tortából. Az első tízbe a Nissan Qashqai, a Toyota C-HR, a Kia Sportage, az Opel Mokka X, a Renault Captur, a Toyota RAV4, a Hyundai Tucson fért még be. A sorrendben annyi a változás az egy hónappal korábbiakhoz képest, hogy a Mokka X feljött a hetedik helyre és a Captur így visszacsúszott a nyolcadikra. A Toyota RAV4 a tizedik helyről a kilencedikre jött fel. A Top10-ből kiesett a Volkswagen Tiguan, a tizedik pozícióba a Hyundai Tucson jött fel. A Lada 4×4 ötvenedik helyen áll a SUV-modellek listáján 136 darabbal, amely 0,35 százalékos piacrésznek felel meg.
A kishaszonjárművek piaca éves alapon 25 százalékkal 7860 darabosra bővült. Augusztus végéhez képest nem változott az első tíz sorrendje, az első három helyen a Fiat Ducato, a Ford Transit és a Renault Master áll.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) optimista a piac idei alakulásával kapcsolatban. Módosították is a 2018. évre vonatkozó előrejelzésüket a piaci folyamatok alapján, várakozásaik szerint a januárban közölt 125 ezerhez képest 142 ezer új személyautót helyeznek majd forgalomba Magyarországon ebben az évben. Az egyesület legfrissebb előrejelzése szerint idén új kishaszonjárművekből mintegy 23 ezer kerülhet forgalomba, a januári prognózis 21 ezer volt.
A korábbi várakozásaikkal szemben idén 350-nel több, 2850 motorkerékpárt, illetve 100-zal több, 700 autóbuszt, valamint 1400-zal több, 7000 tehergépkocsit helyezhetnek forgalomba. A közúti nehéz pótkocsikra vonatkozó előrejelzését az MGE nem módosította, azokból 3800 darabot prognosztizálnak. Az MGE szerint az év végével piaci konszolidáció várható, amely a további években kisebb mértékű, stabil növekedést vetít előre, amennyiben a magyar gazdaság helyzete, illetve világpiaci folyamatok ezt nem változtatják meg.