A traktorokat nem nagy sebességre, hanem nagy teherbírásra tervezték. De a járművek automatizálása és hálózatba szervezése tekintetében az állítólagosan „lassú” traktoripar gyorsabban fejlődik és előbbre jár, mint az autóipar.
A laikusoknak a modern mezőgazdasági gépek megpillantásakor elsősorban a méret tűnik fel; a nagyobb modellek kerekei az embermagasságot is meghaladják. A „szörnyű nagy traktor” trendnek van egy gyakorlati oka: egy nagyméretű mezőgazdasági gép sokkal gyorsabban tud megművelni egy területet, mint egy kicsi. Aki egy ilyen jármű vezetőfülkéjében ül, csak elképzelni tudja, hogy mi van közvetlenül előtte az úton – a motorháztető eltakarja a kilátást.
De ez csak az egyik szempont a fejlesztésnél: „Ami a városi embernek az iroda, az a mezőgazdasági termelő számára az erőgép vezetőfülkéje”, mondja Stephan Blankenhagen, a John Deere dél-németországi értékesítési vezetője. A modern traktor vezetőfülkéje valóban úgy néz ki, mint egy munkagép és egy irodai munkahely keveréke. A kormánykerék mellett található az érintőképernyős kijelző, a traktorülés pedig már több hasonlóságot mutat egy párnázott vezetői székkel, mint egy autó ülésével. Több százezer euróba kerül ilyen nagy gép. Lehet a John Deere, de lehet az allgäui mezőgazdasági gépgyártó Fendt vagy akár a baden-württembergi Deutz-Fahr is: a mezőgazdasági gépeknél ma olyan technológiák számítanak standard megoldásnak, amelyek a hagyományos autóknál még nem gyakoriak.
Ez egyaránt vonatkozik a gépjármű autonóm vezetésére, valamint a digitalizálásra és a hálózatépítésre. A GPS-szekkel felszerelt traktorok ma már vezető nélkül is képesek lennének a haladásra – még akkor is, ha a biztonsági rendszerek akadályozzák ezt. „Teljesen önálló vezetés, anélkül, hogy valaki a vezetőfülkében ülne, nem lehetséges” – mondta Blankenhagen.
A varázsszó: a „párhuzamos vezetési rendszer”. A gazdálkodóknak minden évben több alkalommal be kell járniuk a területüket – pl. szántásnál, vetésnél, műtrágyázásnál, a növényvédő szerek kijuttatásánál és végül a betakarításnál. Emellett minden alkalommal, ha lehetséges ugyanabban a nyomsávban kell haladniuk, hogy a növények egy részét le ne tapossák. „Ehhez korábban szükség volt egy jó traktorosra, mert különben a nyomvonal néha görbe lett”, mondja Colin Buchhorn, a Fendt mezőgazdasági gépgyártó vállalattól. Ma pedig? A tábla nagyságát, a lejtő hajlásszögét, az összes szántóföldi adatot tároljuk. Egy GPS vevőkészülék segítségével a gazdálkodó egy „referencia nyomvonalat” tud elhelyezni a területen. A fedélzeti számítógép kiszámítja, hogy a többi nyomvonalnak hol kell haladnia, hogy a területet a lehető leghatékonyabban műveljék meg. Az eredmény: a gazda leveszi a kezét a kormányról, a traktor pedig végighalad a „láthatatlan kéz” által vezetett pályán. A szakemberek számára ez jelentős megtakarítást eredményez, mondja Buchhorn.
A járművek külvilággal kialakított hálózati kapcsolatait tekintve is messze fejlettebb a traktoripar. Egy modern traktor bármilyen adatot továbbítani tud a tulajdonosának, a szervizt végző műhelynek, illetve a gyártónak.
Sok területen vannak jobb és rosszabb parcellák. Az alacsonyabban fekvő területek például gyakran állnak víz alatt, ott kevés vagy semmi sem terem. A digitalizáció lehetővé teszi a terület-specifikus kezelést. Ez azt jelenti, hogy a digitális traktor tudja, hogy az adott tábla egyes részeire mennyi vetőmagot vagy műtrágyát érdemes kijuttatni. Ahol egyébként sem terem szinte semmi, ott nem kell trágyázni, mondja Buchhorn, a Fendt cég munkatársa. Az eredmény: a gazdálkodó pénzt takarít meg.
Mindegy, hogy traktorok, kombájnok, vagy járvaszecskázók – mindannyian átadhatják a működésüket leíró legfontosabb adataikat, magyarázza Blankenhagen a John Deere értékesítési vezetője. Legyen szó akár a jármű helyzetéről, sebességéről vagy az üzemanyag-fogyasztásáról – mindezt távolról felügyelni lehet. Az üzemvezető, a tulajdonos így képes ellenőrizni az irodájából a gépet, pl. hogy a járművezető nem tart-e túl sok szünetet, vagy nem fogyaszt-e túl sok üzemanyagot a traktor.
Technikailag ugyanígy lehetséges lenne, hogy a gépjárművek automatikusan bejelentsék a hatóságoknak a közlekedési szabálysértéseket – akár a sebesség túllépését vagy a tilosban parkolást. Ugyanígy lehetne automatizálni a rendőrségen a büntetőcédulák szétküldését. Az autóipar ezek iránt természetesen nem mutat érdeklődést. Egy Porsche, ami a száguldó sofőrjét „beköpi” a rendőrségnek, valószínűleg nem lenne felkapott árucikk.
(Agrofórum Online – DPA)
