Ez volt a harmadik alkalom, amikor a Magyar Kukorica Klub szervezésében felvonultak azok a kukorica vetőgépek, amelyek forgalmazói vállalták a megmérettetést.
Ismét a Bonafarm adott otthont a kukorica vetőnapnak május 5-én, Dalmandon. Ez volt a harmadik alkalom, amikor a Magyar Kukorica Klub szervezésében felvonultak azok a kukorica vetőgépek, amelyek forgalmazói vállalták a megmérettetést.
A program két részből állt. A mintegy kétszáz fő részvételével öt előadást hallgathattak meg a résztvevők, majd következett a vetési bemutató és a vetőgépek tulajdonságainak helyszíni ismertetője.
A rendezvényt Ádám János vezérigazgató nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a fajták teljesítőképességének mindössze 35%-a hasznosul, a gépparkunk világszínvonalú, mégsem realizálódik a potenciálisan elérhető 18-20 t/ha-os termésátlag, amelynek számos oka van, de ez elsősorban talajművelési hiányosságokra vezethető vissza.
Örömét fejezte ki, hogy ismét Dalmand adhat otthont a vetőnapnak, amelyre ilyen jelentős létszámban jöttek el az érdeklődők. Jövőre is várják, és visszavárják az igényes kukoricatermesztés iránt érdeklődő szakembereket.
*
Szabó Béla, a NÉBIH munkatársa a vetőmag-előállításról beszélt. 2015-ben 18.500 ha-on történt kukorica vetőmag-szaporítás 181 hibridből, zömmel az EU-ban regisztrált fajtákból, 2,34 t/ha-os, igen alacsony termésátlaggal. Ennek ellenére az elmúlt évi (2014) raktáron maradt készlettel együtt 99 ezer tonna vetőmag állt a termelők rendelkezésére, amelynek jelentős része exportra került. 2016-ban 20 ezer ha körüli lesz a vetőmag-szaporító terület.
*
Tóth Szabolcs, a Dalmand Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője a hibridválasztás szempontjait elemezte. 2700 ha-on termesztenek kukoricát. Az előzetes fajtavizsgálatokban 130 hibridet tesztelnek, ebből az ígéretesebbeket üzemi méretekben 20-50 ha-on kipróbálják, majd a legjobbak közül választják ki azt a mintegy 20 hibridet, amelyeket termesztésbe vonnak.
Meghatározó szempont a hibridek teljesítménye mellett azok betegség-ellenállóssága, ugyanis a gombák által termelt toxinok jelentős károkat okoznak az állattenyésztésben.
*
Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke szenvedélyesen mutatta be azt az elszomorító helyzetet, hogy a világ elment mellettünk. Számos országban jelentős termésátlag-növekedést értek el. Az MTA 1970-ben készített terméspotenciálra vonatkozó felmérésében a jelenleginek mintegy kétszeresét prognosztizálta napjainkra. Volt, ahol ezt el is érték, például az USA-ban.
Nálunk alig nyomon követhető a genetikai haladás, illetve a termésátlagaink egyértelműen időjárás-függő hullámzást mutatnak. Többet kell foglalkoznunk a technológiai kérdésekkel; a talajműveléssel, a vetéstechnológiával – ezért is vagyunk itt – a tápanyag-gazdálkodással, a növényvédelemmel és végül az öntözéssel. Meghatározó cél a termésátlagok növelése és stabilitása, egészséges növényállománnyal.
*
Prof. Mesterházy Ákos akadémikus arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, amely a különböző hibridek betegségek iránti fogékonyságából adódik. A különböző toxint termelő gombák nemcsak terméskiesést okozhatnak, de az állattenyésztésben is jelentős veszteségeket eredményeznek, a betegségek, az elhullások és a kedvezőtlen súlygyarapodási mutatók révén. Megemlítette, hogy nemcsak a termesztés, de a tárolás során elkövetett hibák is növelhetik a kórokozó gombák felszaporodását és a toxintermelést.
*
Prof. Reisinger Péter, a precíziós gazdálkodás kezdeményezőjeként, előadását azzal kezdte, hogy sokan úgy gondolják, ha egyenesen megy a traktor, az már a precíziós gazdálkodás. A precíziós technológia térinformatikai rendszereket jelent; adatgyűjtést, feldolgozást, és technológiai folyamatvezérlést, amelyhez megfelelő vezérlő elemek és munkagépek szükségesek.
A precíziós gazdálkodás kézzel fogható eredményei: energia-, műtrágya-, és növényvédő szer megtakarítás, amelyek együttesen akár a 40%-ot is elérhetik. Nem feledkezett meg Farkas László munkásságának méltatásáról sem, aki elsőként ismerte fel, és ma is alkalmazza a precíziós technológiát.
*
A rendezvény szabadtéri programja a vetési bemutató volt. Sokan aggódtak – magam is – a viszonylag késői időpont miatt, hiszen a kukoricák ilyenkor már javában sorolnak (meg itt-ott el is fagynak; legalábbis az idén).
Dénesnek lett igaza. Kiváló volt az idő és a talaj is. az előző napi esőzések után éppen ideálisra száradt, bár reggel még az volt a kérdés, hogy rá lehet-e menni az egyébként ragyogóan előkészített talajra.
*
És jöttek a vetőgépek!
A vetési bemutató olyan volt, mint a műkorcsolya bajnokságok. Volt egy kötelező része; megadott gépsebességgel 8 km/h haladhattak a vetőgépek és 18 cm-es magtávolság mellett 5 cm-es vetés mélységet kellett tartaniuk.
A kötelező mellett volt egy szabadon választott része is a vetési bemutatónak Itt volt lehetőség a vetőgépek előnyös tulajdonságainak bemutatására, amelyre a kötelező gyakorlatok során nem nyílt alkalom, (pl.: sebesség, magtávolság, állíthatóság, vetésmélység stb.).
*
Elsőként a Monsanto JD négysoros precíziós vetőgépe mutatkozott be, amelynek lényege a sokféle állíthatóság, magtávolság, vetésmélység, mivel a munkagépet elsősorban kísérleti parcellák vetéséhez ajánlják.
Következett az Axiál Kft. Monosem NXM 6 soros vetőgépe, különböző adagolóegységekkel felszerelve.
Majd egy Güttler front talajművelő gépkapcsolattal felszerelt, szintén 6 soros Kuhn Maxima 2TS 950 típusú vetőgépet csodálhattunk meg, amely szintén számos kiegészítő elemmel volt felszerelve (mikrogranulátum szóró, stb.).
A legnagyobb figyelem kétségtelenül a KITE Zrt. által forgalmazott JD ExactEmerge 16 soros vetőgépet kísérte, amelyik az elmondottak szerint mindet tud, és ráadásul 16 km/h sebességgel is képes haladni. (Ez nem kifejezettem a kisgazdaságok munkaeszköze.)
Minden vetett parcella 16 sorból állt, az utolsó gép vetőelemeinek számához igazodva.
*
Az érdeklődők lelkesen kapirgálták a talajt az elhaladt gépek után, felvételezve, hogy milyen volt a vetési pontosság, a lerakott magok egymástól való távolsága, és a vetés mélysége.
Ezt a munkát nagyban segítette a jelenlévő neves szakértők munkája: Dr. Fenyvesi László, Dr. Joóri J. István és Hudoba Zoltán.
A vetések pontosságát majd a soroló kukoricán lehet lemérni igazán. Ezzel azonban még egy-két hetet várni kell.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
