Nagy visszaesés következett be a mezőgazdasági gépbeszerzések terén idén a harmadik negyedévben.
Nagy visszaesés következett be a mezőgazdasági gépbeszerzések terén idén a harmadik negyedévben. A gazdálkodók az új uniós pályázatokra várnak.
Idén az első kilenc hónapban megközelítőleg 1500 traktort értékesítettek, ami 22 százalékkal maradt el az előző év időarányos értékesítésétől. Két évvel ezelőtt még közel kétszer ennyi, 2900 volt a traktoreladások száma, ilyen viszonylatban pedig már ötvenszázalékos visszaesés következett be – derült ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. Az ágazat szereplői általánosságban is kevesebb gépet vásároltak az idén, s ezen belül is főként a harmadik negyedévi adatok lettek kimondottan rosszak. Érdekesség ugyanis, hogy a gépértékesítés az év első fél évében még elérte az előző év azonos időszakának értékét, a harmadik negyedév árbevétele viszont jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi azonos időszak árbevételétől.
A január–szeptemberi időszakban a gazdálkodók 86 milliárd forintot költöttek mezőgazdasági gépekre, így a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke 14 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának gépértékesítésétől. Alkatrészekre 32,4 milliárd forintot fordítottak, ami öt százalékkal meghaladta a bázisidőszak szintjét. A mintegy 140 mezőgép-forgalmazó és -gyártó jelentése alapján készült statisztikai felmérés szerint az erőgépek – traktorok, kombájnok, önjáró eszközök és rakodók – és a különféle munkagépek értékesítése összességében csökkent, bizonyos gépkategóriákban akár 20-30 százalékos visszaesés történt. A munkagépek terén viszont – főleg az állattartással foglalkozóknál nélkülözhetetlen szálastakarmány-betakarítókból – másfélszer annyit adtak el, mint egy évvel korábban. Bálázókból 36 százalékkal értékesítettek többet, mint az előző év azonos időszakában.
A visszaesés két okkal is magyarázható. Egyrészt az igen magas bázisidőszaki adattal, miután a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja és az előző uniós költségvetési ciklus zárása révén 2014-ben és 2015-ben nagyon meglódultak a gépbeszerzések. Másrészt a 2020-ig tartó új uniós ciklusban a vidékfejlesztési program forgalombővítő hatása várhatóan csak 2017-től lesz érezhető a gépeladásokban – mondta Fórián Zoltán. A Takarék Agrár Központ vezető elemzője szerint az agrárvállalkozásokat erőteljes beruházási szándék jellemzi. Reprezentatív felmérésük szerint a mezőgazdasági cégek közel 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. Többségük, 63 százalékuk venne ehhez igénybe pályázati úton elnyerhető agrártámogatást a következő egy évben, míg 46 százalékuk vissza nem térítendő támogatáshoz szeretne jutni. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka szándékozik önerőt használni, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt venne igénybe. A Takarék-csoport felmérése szerint a válaszadók 21 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak támogatásból és mindössze egy százaléka tervezi csak hitelből finanszírozni a beruházást, miközben 30 százalékuk a háromból két forrás felhasználásában gondolkozik.
(vg.hu)
