Az alkalmazható vetéstechnológiát a magágykészítés során kialakított talajállapot, illetve a vetőgép konstrukciós tulajdonságai határozzák meg.
A vetési technológiákat az időjárási változások (száraz periódusok; rövid, de nagy mennyiségű csapadék) nagymértékben befolyásolják. A sikeres vetés alapja a megfelelő magágy, amely biztosítja a helyes magelhelyezést és a jó vetőmag – talaj kapcsolatot. A megkívánt magágy kialakítását viszont az alapművelés határozza meg, amelynek új kihívása a hagyományos szántásos (vetésforgó) és a forgatás nélküli megoldások célszerű kombinációjának létrehozása.
Az új digitális üzemeltetési feltételek között, a sikeres vetés megvalósítása érdekében, a vetőgépeket el kell látni fejlett szenzor technológiával és elektromos hajtással. A vetéstechnológia új követelményeket támaszt a modern vetőgép építők számára: sortávolság változtatás, szemenkénti (egyes) vetés, műtrágya kijuttatás, magszámláló berendezés, továbbá illeszkedés a traktor és a gazdaság informatikai rendszerébe.
A vetéstechnológia feladatai tehát úgy foglalhatók össze, hogy őrizze meg a talajnedvességet, segítse elő a tápanyag hozzáférhetőséget, és egyszerűsítse az üzemeltetést a digitális-elektronikai lehetőségek alkalmazásával.
Magágykészítési technológiák
A modern magágykészítő gépeket a moduláris építés, a művelő eszközök cserélhetősége, és a szabályozási lehetőségek elektronizálása jellemzi. A moduláris építés lehetővé teszi az egyengető, lazító, porhanyító, vissza tömörítő elemek cseréjét, amellyel a “talajnyitás”, magelhelyezés és takarás megvalósítható. Mindezeket felhasználva jó lehetőség nyílik a talajféleséghez-, állapothoz igazodó leghatékonyabb eszköz kiválasztására és alkalmazására. A talajművelés feladatai közül kiemelt hangsúlyt kap a nedvesség megőrzés illetve, a forgatás nélküli, talajvédő eljárások alkalmazása.
Vetés és tápanyagpótlási technológiák
A fejlesztések egyik fontos irányzata, a maggal egy időben történő műtrágya kijuttatási megoldások létrehozása.
Kverneland e-drill maxi plus vetőgép, osztott magtartállyal (60:40 vagy 70:30 arány, kétféle mag, vagy mag és granulátum)
A növény fejlődéséhez szükséges, a talajban elhelyezett tápanyag érvényesüléséhez megfelelő nedvesség állapot esetén nem kell várni a csapadék megjelenésére. A kombinált kijuttatás során a műtrágya térbeli elhelyezése flexibilis, azaz a vetőmaghoz képest mélységben és szélességben egyaránt szabályozható. További előny az új rendszereknél, hogy a műtrágya szinkronizált, hosszirányú szakaszos adagolása is megoldható. Ezekkel a megoldásokkal a növény a számára szükséges tápanyaghoz könnyebben hozzájut, sőt a kijuttatandó műtrágya mennyisége is csökkenthető.
SulkyProgress P50 (3 tartályos) vetőgép
Sky Easy drill nég tartályos vetőgép (vetőmag1, műtrágya,vetőmag2, növényvédő szer)
Egyenletes térbeli eloszlás
A nagyobb terméseredmény indirekt úton történő elérésének egyik fontos lehetősége, a vetőmag egyenletes eloszlásának megvalósítása, vagyis a fejlődéshez szükséges források (nedvesség, tápanyag, fény és terület) minden egyed számára azonos mértékű biztosítása. Az egyenletes eloszlás eredményeként a betegségek kialakulásának lehetősége is csökken, amely kedvező hatással van a növényvédő szer mennyiségének csökkentési lehetőségére. A talaj jobb árnyékolása pedig a gyomok fejlődését gátolja, a talaj nedvesség megőrzését segíti.
Lemken Azurit 9, delta soros vetőgép
Hagyományos és delta soros vetés
Az egyenletes növény eloszlás elérése a sortávolság változtatásával, illetve a vetési módszer kedvező megválasztásával lehetséges. Kísérletek bizonyították, hogy az egyenletes eloszlás különösen fontos azoknál a növényeknél (pl. kukorica, cukorrépa), amelyek a térbeli kompenzációra kevésbé alkalmasak. Ezeknél a növényeknél a precíziós vetés által megvalósítható pontos hosszirányú eloszlás kisebb hatású, mint a sortávolság szabályozása. A cukorrépa jelenlegi sortávolsága jól illeszkedik az állomány sűrűséghez, a silókukorica sortávolságának csökkentése viszont ígéretes lehetőségnek bizonyul.
Väderstad Tempo WideLining művelőnyom kialakításra képes vetőgép
Művelőnyomos vetés
A gabona növények kis sortávolsága miatt, viszont a hosszirányú egyenletesség javítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni.
A mezőgépgyártók mindezeket figyelembevéve dolgozták ki a gabonavetőgépek jobb hosszirányú eloszlását biztosító megoldásokat, illetve a silókukorica vetőgépek kisebb sortávolságra képes változatait.
Amazone Precea precíziós vetőelem
Amazone Precea precíziós vetőgép (változtatható sortáv)
Szenzor technológia
A precíziós vetés megvalósításához a vetés mélységének, a takaró talajréteg vastagságának, tömörségének valós idejű meghatározására lenne szükség, de egyenlőre ez a lehetőség nem áll rendelkezésre. Néhány gyártó ajánlatában viszont szerepel a folyamatos mérésre alkalmas innovatív szenzor technológia, amely a talaj hőmérsékletének, nedvesség tartalmának, pH-jának és szerves anyag tartalmának meghatározására alkalmas. Ezek a szenzorok a vetőgép szabályzó rendszerében kerültek elhelyezésre és alkalmasak a minőség javítására, mivel automatikusan illeszkednek a körülmények változásához.
Automatikus vetésmélység szabályozó szerkezet (SmartDepth) Precision Planting LLC
Üzemeltetési koncepciók és IT integráció
Napjainkban több gépgyártó az ISOBUS kapcsolaton keresztül történő üzemeltetési és szabályzási technológia mellett, kiegészítésként olyan alkalmazásokat is ajánl, amelyek szabadon letölthetők és digitális terminálon keresztül használhatók. Ezek az applikációk lehetővé teszik a vetési technológia minőségi ellenőrzését, sőt a vetőgép szerkezeti részeinek és opciós lehetőségeinek megjelenítését a felhasználói monitoron.
Amazone mySeeder App vetőgép beállító applikáció
További lehetőség a növényi állomány adatainak dokumentálása, interneten keresztüli mobil kommunikációval. Az üzemelési adatok automatikus rögzítése pedig lehetővé teszi egy elektronikus táblakatalógus létrehozását. A katalógus tartalmazhatja például a megművelt terület nagyságát, a felhasznált időt, a táblán belüli haladás adatait az automatikus kormányzási rendszer alapján illetve a kijuttatott anyagok mennyiségét. Az így létrejött adatállomány felhasználható lesz a jövőbeni digitális mezőgazdasági rendszer kialakításához.
Forrás: Professzor Hans W. Griepentrog, University of Hohenheim, Németország; cégek sajtó anyagai.
