A magyar vetőmagágazat az elmúlt három évben a világ kereskedelmének tíz százalékát adta, sok magyar gazda azonban még mindig a szaporítóanyagon próbál spórolni.
A magyar vetőmagágazat az elmúlt három évben a világ kereskedelmének tíz százalékát adta, sok magyar gazda azonban még mindig a szaporítóanyagon próbál spórolni, így silányabb magot vet el.
A hazai vetőmag világszerte elismert. Magyarországon jelenleg körülbelül százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy ez a jövőben is így maradjon. Az ágazatban dolgozók büszkék a magyar vetőmag jó minőségére, és bíznak abban, hogy idővel itthon is egyre keresettebb lesz a hazai szaporítóanyag – hangzott el az MTA tudományünnepén, november 18-án, az innováció és az agrárkutatás kapcsolatáról szóló fórumon.
A magyar vetőmagágazat az elmúlt három évben a világ kereskedelmének tíz százalékát vagy efölötti értékét adta. A magyar vetőmag nem véletlenül keresett a világon, kiváló a minősége, megbízható és a termelését komoly tudással bíró szakemberek végzik.
– A vetőmagtermelés nagyon erősen exportorientált ágazat, éppen ezért nem mindegy, hogy az exportpiacaink hogyan működnek. A keleti országokban, Oroszországban, Ukrajnában lévő válság súlyosan érintette a hazai termelőket és forgalmazókat – magyarázta Feldman Zsolt, az FM helyettes államtitkára. Mint mondta, az exportpiacokon a következő évek kérdése, hogy a hazai vetőmag-előállítók és -forgalmazók hogyan tudnak a globalizált piacon együttműködve, közös piacépítéssel, piacszerzéssel előrébb lépni.
Bár a hazai vetőmag minősége megfelelő, sajnos mégis sok magyar gazda a szaporítóanyagon próbál spórolni, így silányabb magot vet el. Alapvető cél, hogy minden eszközzel megpróbálják felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a fémzárolt vetőmag nem csupán egy újabb költség, hanem alapvetően az ő termelési biztonságukat segíti, a termelés végén pedig képes többletjövedelmet generálni. A szaktárca és a vetőmagágazatban dolgozók számára is fontos, hogy a hazai gazdák magyar vetőmagot vessenek.
Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója nagyon fontosnak tartotta, hogy megfelelő marketingprogrammal megvalósuljon a „magyar földbe magyar magot” jelszó, hogy a versenyképesség még a nagy, tőkeerős cégekkel szemben is érvényesülhessen. Úgy vélte, egy általános vetőmag-támogatási rendszert kellene kialakítani, emellett a magyar vetőmagot használó termelőket előnyben kellene részesíteni azokhoz képest, akik külföldi fajtát akarnak Magyarországon termeszteni. A főigazgató megjegyezte, a vetőmagtermelők számára az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás: olyan szaporítóanyagot kell előállítaniuk, amely a megváltozott időjárási feltételeket is kibírja, azaz minél inkább szárazság- és stressztűrő, ugyanakkor bő hozamokat produkál.
(Orientpress/NAK)
