Az ország több területén is károkat okoz a belvíz és a fagy.Szőlőültetvények, kalászos gabonák és az őszi káposztarepce-táblák már megsínylették a tartósan hideg időt. A károkat azonban véglegesen csak a talaj felengedése után lehet megállapítani.
Egyre nagyobb gondot jelent a mezőgazdaságban a belvíz. Az Országos Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a belvízzel elöntött terület nagysága 41 770 hektár, ebből 22 700 hektár vetés-szántó. Ráadásul tizennégy szakaszon, például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei területeken is már másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.
Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szóvivője, Zala megyei elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy az ország több területéről kapott információk alapján fagykárokat lehet valószínűsíteni az őszi vetésű kalászos gabonáknál és az őszi repcénél is. A tartósan alacsony hőmérséklet miatt a táblák kezdik elveszíteni a zöld színt, és a talaj színe dominál, a levelek sötétebbé, üvegesebbé válnak, ezek a jelek pedig arra engednek következtetni, hogy a növény leveleinek egy része károsodott. A káposztarepcénél a levelek elsárgulása figyelhető meg, ami az elfagyás tünete. A NAK szóvivője hozzáfűzte: még fagyott a talaj, így az, hogy keletkezett-e fagykár az adott területen, illetve milyen mértékű, csak akkor állapítható meg, amikor felenged a föld.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József a lapnak azt mondta, hogy nem katasztrofális a helyzet. Előfordulnak ugyan fagykárok az őszi vetésű repcében, búzában, de az ország kenyere nincs veszélyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt-tíz évben nem volt ennyire hideg télen, ami próbára teszi a növényeket. Magyarországon összesen százharminchat búzafajtát termesztenek, a hazai fajták bírják a hideg időt, a külföldről behozott fajtáknak viszont ez a tél lesz a vízválasztó, most derül ki, hogy mennyire képesek dacolni az időjárás viszontagságaival. Vancsura hangsúlyozta: ha nincs hó, az mindenképpen növeli a fagyásveszélyt. Szerinte legalább egy hétnek el kell telnie, melegebb idő szükséges, hogy a fagykárokat pontosan felmérhessék.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: voltak olyan gyümölcstermesztő helyek az országban, ahol az elmúlt hetekben mínusz 24-26 fokot mértek. Hozzáfűzte: Bács-Kiskun megyében, Kecel és Kiskőrös térségében szőlőültetvények fagytak el az extrém hidegben. Gondot okoz a tartósan hideg idő a szabadföldi termesztésű szamócánál, málnánál is. Ugyanakkor jelezte: ha a kajszibarack termőrügyének húsz-harminc százaléka elfagy, vagy a meggy fele, még akkor is jó termés lehet. Ha azonban tavasszal pusztítanak fagyok, például áprilisban mínusz négy fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor a gyümölcstermés akár nyolcvan, sőt száz százaléka is odaveszhet.
(Magyar Hírlap)
