A kutya nem eszi meg a telet – tartja a mondás, melyet az idei enyhe tél során sokat lehetett emlegetni. Agrometeorológiai előrejelzés február 3. hetére.
Volt azért valamennyi hó és egy kis hideg is, de például 5 cm mélyen eddig csak néhol volt az országban pár napig fagy a talajban a télen. A jelenlegi előrejelzési számítások szerint a tél vége igencsak kitesz magáért, elsősorban a Dunántúlon komoly havazással, a hét végétől pedig a tél eddigi legerősebb hideghullámával. Az agrometeorológiai előrejelzés szerint a belvizes területek kiterjedése nőni fog, és egyelőre csak reménykedhetünk, hogy a kemény fagyok nem tesznek kárt a mezőgazdasági kultúrákban.
A február eddig az átlagosnál általában jóval több csapadékot hozott. Az esős ősz és december hatására a talaj országszerte csaknem telítődött nedvességgel, így az idén lehullott csapadék sokfelé már nem tudott beszivárogni. Az elmúlt héten sokfelé ismét 10 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott, főleg hó formájában. A hó nagyobb része azonban gyorsan elolvadt, vagy meg sem maradt, számottevő hóréteg hétfőn reggel csak a Dunántúli- és az Északi-középhegység térségében volt. A csapadékos idő hatására tovább nőtt a belvizes területek kiterjedése, főleg a Tisza és a Körösök mentén.
A hőmérséklet az elmúlt héten az átlag körül alakult. Az éjszakákat többnyire nem túl erős fagyok, a nappalokat pedig pár fokkal 0 fok fölötti értékek jellemezték. A leghidegebb hétfő reggelre alakult ki, például a nógrádi havas tájakon -10 Celsius fok alatti értékek is előfordultak. A növények döntő része így maradt nyugalmi állapotban. A talaj hőmérséklete 5, 10 és 20 cm mélyen többnyire +1 és +3 fok között alakul az országban, azaz továbbra sincs számottevő talajfagy (eddig egész télen alig volt). Az őszi vetések eddig jól telelnek.
A nappalok intenzíven hosszabbodnak, az előttünk álló hét során újabb 23 perc világosságot nyerünk, a hét végére pedig már csaknem két és fél órával lesz hosszabb a nappal, mint a legsötétebb időszakban volt.
Az előttünk álló héten igazi téli idő várható, sokfelé kiadós csapadékkal. A heti összcsapadék (február 26. reggelig) a jelenlegi számítások szerint északkeleten 2 mm alatt marad, ugyanakkor a délnyugati országrészben a 40 mm-t is meghaladhatja. A csapadék egy része hónak ígérkezik, eső az Alföldön eshet, míg a Dunántúlon akár komoly hóréteg is kialakulhat.
A hét legvégére megszűnik a csapadék és ezt követően szárazabb idő következik. Viszont ezzel együtt északkelet felől sarkvidéki eredetű légtömegek érkezhetnek térségünkbe, olyannyira, hogy a tél eddigi leghidegebb léghulláma áraszthatja el a Kárpát-medencét. Február legvégén akár -15 Celsius fok alatti éjszakai minimumok is előfordulhatnak.
Az előrejelzésben egyelőre van bizonytalanság, de jelenleg ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A talaj hőmérséklete a hét végéig alig változik, majd onnantól jelentősen csökken, és akár számottevő talajfagy is kialakulhat. A sok csapadék miatt a belvizes területek kiterjedése valószínűleg tovább fog nőni.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály vagy áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
repce: Kanada, Kína, India, EU
napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
Európa
Január elejétől február közepéig általában enyhébb volt az idő az átlagosnál. Különösen jellemző volt ez a középső, a keleti és északkeleti területekre, ahol átlagosan 2-7 Celsius fokkal is magasabb volt a hőmérséklet. Az átlagosnál hűvösebb időjárás inkább csak a Brit-szigeteken, Skandinávia déli részén és a Pireneusi-félszigeten volt. Kifagyás eddig nem fordult elő. Az eddigi enyhe idő miatt Nyugat- és Dél-Európában a búzát már egy -12 Celsius foknál erősebb fagy is károsíthatja hótakaró hiányában.
Miközben például Franciaországban, Spanyolország északkeleti területein és az Adriai-tenger keleti partvidékén az átlagosnál jóval több csapadék hullott, addig Portugáliában, Spanyolország délnyugati részén, Olaszországban, Lengyelországban, Skandinávia északi felén, Oroszország európai területének délkeleti részén az átlagosnál kevesebb esett. Különösen a Földközi-tenger nyugati és középső területein lenne nagy szükség a csapadékra, a talaj nedvességtartalmának növekedésére. Vastagabb hótakaró a hegyekben, Skandináviában és Oroszország északabbi területein található, másfelé Európában eddig csak átmenetileg alakult ki összefüggő hóréteg. A mezőgazdasági kultúrák eddig kedvező állapotban vannak.
Egyesült Államok
A Nagy-síkság déli részén fokozódott a szárazság, és a hőmérséklet is szélsőségesen alakult az elmúlt hetekben, amely nem kedvezett az őszi búzának. Ugyanakkor a síkság északi része kapott annyi havat, mely ideális környezetet teremtett a mezőgazdasági kultúrák számára. Az USA keleti részén szárazabb az idő az átlagosnál, január elején, közepén pedig komoly hideghullám volt.
Dél-Amerika
Argentína nagyobb részén továbbra is szárazság és nagy meleg csökkenti a kukorica és a szójabab termést. Az északi területek ugyanakkor kaptak csapadékot az utóbbi hetekben, így arrafelé javultak a körülmények. Brazília döntő részén általában kedvezőek a feltételek a kultúrák számára, az utóbbi hetekben azok a területek kaptak csapadékot, melyek eddig kimaradtak az esőből.
Dél-Ázsia
Pakisztánban és India északi részein a január végi esőzések enyhítettek a szárazságon, mely jótékonyan hatott az őszi búzára. A túlságosan enyhe idő után optimális értékre hűlt le a levegő. India jelentős részén azonban szárazság van.
Kelet-Ázsia
Kínában a Jangce-alföldön és Mandzsúriában a száraz november és december után csapadékosabb január következett. Ez a nedvesség kedvezően hat a repcére és az őszi búzára. Február elején ismét szárazra fordult az időjárás.
