A tavalyi rekordhozamnál gyengébben terem idén a szója, de a kedvezőtlen időjárás máshol is hatott, ezért a világpiaci árak feljebb kúsztak.
A 2015-ös rekordév után tavaly több mint 10 ezer hektárral csökkent a szója termőterülete, ami azt jelezte, hogy a gyengébb hozamok és jövedelmezőség miatt sokan elbizonytalanodtak. Tavaly azonban rekordtermést takaríthattak be a szójatermesztők, és az elmúlt évben, illetve idén több olyan kormányzati döntés is született, amelyek jelzik: az agrárirányítás komolyan számol a szójával. Idén ezért némileg emelkedett a vetésterület, és a tavalyi 61 ezer hektár után csaknem 66 ezer hektáron takaríthatják be a szóját a termelők – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből.
A GMO-mentes termékek jelöléséről szóló miniszteri rendelet tavaly szeptemberben lépett hatályba, a magyar agrárkormányzat pedig uniós szinten is az ügy mellé állt. Nagy István, az agrártárca miniszterhelyettese az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának múlt heti ülésén a német szaktárca képviselőjével együtt mutatta be az EP-képviselőknek az Európai szójanyilatkozatot, amelyet 14 uniós tagállam írt alá. Mint hangsúlyozta, Magyarország agrárpolitikájában stratégiai jelentőségű a fehérjetakarmány-előállítás ösztönzése, valamint a GMO-mentes fehérjeforrások biztosítása az állattenyésztési ágazatok számára. A nyilatkozat fontosságát azzal is érzékeltette, hogy a pillangós növényeknek alapvető szerepük van a fenntartható mezőgazdaságban, az élelmiszer-ellátás biztonságában, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az egészséges táplálkozásban.
Magyarország szerint Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége, hogy megszűnjön az élelmiszerek és az állati takarmányok importált – GMO-s – szójától való függése. Az agrártárca védjegyként is bejelentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a GMO-mentes jelölést. Nagy István szerint a jelölés tájékoztató és piacteremtő funkciót is jelent. A GMO-mentesként jelölt állati eredetű terméknél a jelölés azt jelenti, hogy az adott állat GMO-mentes takarmányt fogyasztott. Növényi eredetű termékek esetében pedig azt, hogy a termék nem tartalmaz GMO-t. A GMO-mentes jelölés alapvetően lehetőséget és nem kötelezettséget jelent az élelmiszer-előállítóknak.
Növényi összetevőkön akkor alkalmazható a jelölés, ha az adott növény géntechnológiával módosított változatát élelmiszerként vagy takarmányként engedélyezték az unióban, de a jelölt élelmiszer nem tartalmaz GMO-növény-származékot. Az agrártárca tájékoztatása szerint jelenleg a kukorica, a szója, a repce, a gyapot és a cukorrépa van engedélyezve az EU-ban, tehát a GMO-mentes jelölés is ezen növényekre és a belőlük származó élelmiszerekre lesz alkalmazható. Nem lehet tehát például az almát vagy a sárgarépát GMO-mentességre utaló jelöléssel ellátni, hiszen az azt sugallná, hogy ezeknek van génmódosított változatuk, holott minden alma és sárgarépa GMO-mentes. Állatoknál – a vadállatokat kivéve – minden, táplálkozásában nyomon követhető állattól származó élelmiszerre alkalmazható a jelölés, valamint a mézre és más méhészeti termékekre is.
A tavalyi 181 ezer tonnás terméssel Magyarország az Európai Unión belül a negyedik legjelentősebb szójatermelő lett, a 2,97 tonnás hektáronkénti hozammal pedig a 3,59 tonnás termésátlagú Olaszország mögött a második helyre lépett előre. Az AKI kutatói arról is beszámolnak, hogy az unió szójatermése tavaly a termőterület enyhe csökkenése ellenére nőtt, és elérte a 2,34 millió tonnát.
A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a magyarországi, 65,8 ezer hektárra előirányzott szójaterület 34 százalékán csaknem 54 ezer tonna szójababot takarítottak be a gazdák szeptember 25-ig. A várakozások szerint az összes termés 152-153 ezer tonna körül alakul idén.
Némileg javultak a termelők kilátásai, hiszen a chicagói árutőzsdén a szójabab legközelebbi lejáratra szóló jegyzése tonnánként 360 dollár fölé emelkedett szeptember harmadik hetében. Ennek elsődleges oka, hogy a forró és aszályos időjárás még szeptember közepén is tartott az USA fő termőkörzeteiben, ami a hozamkilátásokra is negatívan hathat. Hasonló időjárási problémákkal nézhetnek szembe a déli félteke vezető termelői is: Brazíliában a szárazság, Argentínában a szokatlan mennyiségű csapadék akadályozza a szója vetésének megkezdését. Az USA-ból származó szójabab külpiaci forgalma is megélénkült, ami ugyancsak a világpiaci árak növekedését ösztönözte.
Magyarországon az AKI adatai szerint a feldolgozók átlagosan tonnánként 131-133 ezer forintos áron értékesítették a full-fat szóját szeptember első felében. Az új termésű szójababot szeptember második hetében tonnánként 110-111 ezer forint – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők.
(Világgazdaság)
