Hogyan tovább Lajtamag? Ilyenkor mondják, hogy már semmi nem lesz ugyanolyan...
Amikor – a legutóbbi lapszámunkban – Seiwerth Gábort elbúcsúztattuk, ezekkel a gondolatokkal vigasztaltuk a családdal, sokakkal és velünk együtt gyászolókat, és próbáltuk a remény, a jövőbe vetett hit csíráját elvetni: Egy gazdag életút, ha megszakad, óhatatlanul vetődik fel a kérdés: Hogyan tovább Lajtamag? Ilyenkor mondják, hogy már semmi nem lesz ugyanolyan… Lehet, de a Lajtamag ugyanaz marad, mint amilyenné Seiwerth Gábor formálta. Garancia erre az az utódok/tulajdonosok elszántsága a jól szervezett és elkötelezett menedzsment.
Az élet megy tovább. Két ügyvezetőre hárul a felelősség, hogy a Lajtamag a Gábor által kitaposott úton menjen tovább. Anna és Márton átérezve a cégvezetés vállukra nehezedő terhét, láthatóan megosztják azt rutinos munkatársaikkal, Novák Lászlóval, Bányai Tiborral és a kísérletekben nélkülözhetetlen Dr. Mándi Lajosnéval, ahogy ők hívják Baba névivel (még hogy néni?), és Aranyi Nikolettel. (Elnézést, de a többi kollégát személyesen nem annyira ismerem, kivéve azokat, akikkel egy szakmérnöki kurzuson volt szerencsém találkozni.)
Az ügyvezető testvérpár
Ezeket a gondolatokat bevezetésül szántam a szeptember 22-én, Héderváron tartott utolsó szója konferencia és bemutató elé.
*
Ahogy Héderváron áthaladva a bemutatók színhelyére „hajtottunk”, fanyalogva néztem a burgonyabogár szobrát. Mit sem változott.
Megkövülten (bronzosultan) őrzi egy sötét kor emlékét. Még mindig…
A figyelmes hallgatóság
*
A rendezvényt Seiwerth Anna nyitotta meg, aki örömét fejezte ki a nagyszámú résztvevő láttán, hogy a Lajtamag és a szója iránt töretlen a bizalom.
Bizakodva (Anna)
*
Ezt követően Borbélyné Dr. Hunyadi Éva kutatási szakreferens, az ÖMKI munkatársa a bioszója-termesztés lehetőségeiről tartott előadást. Nem tisztem, hogy kritizáljam, de a lényeget tíz percben is elmondhatta volna, és akkor megspórol harminc percet, meg a hallgatóság figyelmét is lekötötte volna.(Erről egyébként IDE kattintva a honlapunkon is olvashatnak Kölcsei Tamás beszámolójában.)
*
Novák László a Magyar Szója Nonprofit Kft. aktuális helyzetéről és célkitűzéseiről számolt be.
Novák László
A közeljövőben jogilag is bejegyzésre kerül a Magyar Szója Egyesület, mint érdekképviseleti szervezet – mondta –, amelynek célja, hogy minél több szójatermesztőt tömörítve, hatékonyan képviselje azok érdekeit. Az egyesülethez 5.000 Ft/év tagdíjjal lehet csatlakozni. Szerencsés lenne, ha minél többen csatlakoznának, mert így nagyobb és biztosabb háttérrel bírna az érdekképviselet. (Szeptember 26-án a Magyar Szója Egyesületet a Győri Törvényszék bejegyezte – a szerk.)
*
Dr. Nagy István parlamenti államtitkár úgyis, mint a térségben lokálpatriotának számító agrárszakember, politikus a mezőgazdaság ez évi teljesítményéről beszélt:
Dr. Nagy István
Sikeres és kiemelkedő termésátlagokat eredményező évet zárhatunk, ha az őszi betakarítású növények is „hozzák” a becsült termésátlagokat. (A részletek ismertetésétől azért tekintünk el, mert jelen lapszámunkban a Hónap témájaként Czerván György államtitkár úr ez irányú részletes tájékoztatóját közöljük.) Ugyanakkor a piacok passzívak, az árak alacsonyak, és bizonyos termésszint alatt a termelés költségét sem fedezi a bevétel.
Ezután a hazai szójatermesztés helyzetét, és jövőbeni lehetőségeit mutatta be. Szólt a szójadara kiváltásáról is, egy termékfejlesztés eredményeire alapozva, amelynek lényege, hogy hazai alapanyagokból állítható elő (napraforgódara, repcedara, kukorica DDGS) a szarvasmarhák számára kiváló minőségű fehérjetakarmány.
A hazai GMO mentes szójának korlátlan piaca van, akár az élelmiszeripar, akár a takarmányipar számára. Sajnálatos, hogy nem minden területen tudunk élni ezekkel a helyzeti és piaci előnyünkkel, – mondta – mert nem feldolgozott formában értékesítjük az általunk megtermelt szójababot, hanem annak jelentős részét bab formájában exportáljuk, majd visszavásároljuk a szójatermékeket.
A szójások
Ökológiai adottságaink, ha nem is mindenben kedvezőek pl.: csapadékellátás, valójában alkalmasak a szójatermesztésre. A szója vetésterülete a jelenleginek akár két-háromszorosára is növelhető, elsősorban ott, ahol az öntözés lehetősége biztosított.
*
A szántóföldi bemutató egy új elemmel bővült. A zöldtrágya növények bemutatója – az eredeti programtól eltérően – megelőzte a szójáét.
Ez a retek is zöldtrágya növény
A Lajtamag Kft. már akkor zászlajára tűzte a zöldtrágya növények ügyét, amikor még híre sem volt a zöldítésnek, de a Lajtán túl már foglalkoztak a témával. Évekkel ezelőtt Magyaróvár fele, vagy a környékén utazva felfigyelhettünk a szemet gyönyörködtető égszínkék facélia táblákra, az élénksárgán virító mustárra, a menyasszonyi fátyolt idéző pohánkára, vagy olajretekre. Ezekből kaptunk most ízelítőt, amikor a zöldtrágya növények és keverékek parcelláit végigmustráltuk Dr. Mándi Lajosné vezetésével.
*
A szójabemutatón azonos fajtasort láthattunk, ugyanúgy, mint valamennyi helyszínen, ahol a Szója Nonprofit Kft. szervezte a demonstrációs kísérleteket. Közben azt is megtudtuk, hogy a korai ES Mentor fajtát már üzemi méretben termesztették 85 hektáron, és már be is takarították 4,1 t/ha-os termésátlaggal. Ilyenkor hangzik el a felkiáltás: Mennyi? Nem csalás, nem ámítás, ez valóban csúcs itt a Szigetközben.
A zöldtrágya növények bemutatóján
A fajták ismertetésétől eltekintünk, nem úgy az eredmények közreadásától. Bírjuk a kísérletek szervezőinek ígéretét, hogy a kísérletek eredményeit megoszthatjuk olvasóinkkal.
A kísérleti parcellák megtekintése és az egyes fajták tulajdonosainak/képviselőinek rögtönzött ismertetőjét követően, három a korszerű szójatermesztésben nélkülözhetetlen géppel ismerkedhettek meg a jelenlévők: szemenkénti vetőgép, GPS vezérelt sorköz kultivátor és egy általánosan használható gyomfésű.
*
Zárjuk azzal a beszámolót, hogy az idei év a szójában is rekordokat hozhat, és ami nem mellékes, a felvásárlási árak sem rosszak.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)