A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra.
Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy most napvilágot látott új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed.
A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra. A növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű terület típusonként:
- parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1- aug. 31.);
- ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
- nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;
- termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.
Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése.
Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában – a telepítés évében is – az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie. Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető.
Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást. Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata.
A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait.
A 10/2015/FM (III. 13.) rendelet 2018-tól hatályos módosításait tartalmazó változatának megjelenése 2018 elején várható.
(Magyar Államkincstár)
