Bár a szeles, enyhe időnek köszönhetően egyre nagyobb területen kezdhetik meg a tavaszi vetést a gazdálkodók, 100-150 ezer hektárra néhány hétig még biztosan nem tudnak rámenni a termelők a munkagépeikkel. A várakozások szerint lesz néhány ezer hektár, ahová egyáltalán nem lehet majd vetni.
Megfeszített tempóban zajlik a tavaszi vetés az ország jelentős részén.
A magasabban fekvő területeken már körülbelül két hete megkezdték a munkálatokat a gazdálkodók, a mélyebb fekvésű tájakon azonban még mindig a belvíz hátráltatja a termelőket. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Magyar Időknek elmondta: az országban 100-150 ezer hektárra tehető annak a területnek a nagysága, amelyre 2-3 hétig még biztosan nem tudnak munkagépekkel rámenni a gazdák.
– A napos, szárazabb, szelesebb időnek köszönhetően sok helyütt csökkent az átnedvesedett területek száma, így egyre nagyobb területen lehet megkezdeni a vetést. Az Alföldön ugyanakkor még mindig jelentős azon parcellák aránya, amelyeket egyelőre nem lehet megközelíteni – hívta fel a figyelmet a szakember. Bár a meleg és szeles tavaszi idő rövid időn belül csodákra képes a földeken, azonban még így is lesznek olyan parcellák, amelyek idén kimaradnak a tavaszi vetésből.
Petőházi Tamás szerint itt nemcsak az okoz problémát, hogy a nedves talajba nem lehet vetni, hanem hogy a belvízzel elöntött földek jelentős minőségi romláson mennek keresztül. A talaj a vízborítás miatt tömörödik, levegőtlenné válik, ami több éven át érezteti majd rossz hatását.
– Biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyekre idén tavasszal nem vetnek semmit a termelők. Ennek a mérete azonban pár ezer hektárnál nem lesz nagyobb – mutatott rá a GOSZ elnöke.
A vetésszerkezet idén is változatlan maradhat, az arányokban azonban lehet némi eltolódás, elsősorban a napraforgó javára. A korábbi években – elsősorban az európai uniós többlettámogatás miatt – slágerré vált szója körül egyelőre nagy a bizonytalanság. Így elképzelhető, hogy ebben az évben kissé visszaesik majd a szója vetésterülete, helyette az egyre népszerűbbé váló napraforgó kerülhet a földekbe.
Egyfajta bizonytalanság a kukoricánál is érezhető. Petőházi Tamás szerint ha májusra a felvásárlási árak elérik a tonnánkénti ötvenezer forintot, elképzelhető, hogy a korábbinál nagyobb területen vetnek kukoricát idén a gazdák. Az ősszel a talajba került növényekkel kapcsolatban bizakodók a gazdák. Bár pontos adatok egyelőre nincsenek, az elnök becslése szerint az előző öt év átlagához képest egy-két százalékkal magasabb lehet a jó állapotú vetések aránya.
