A tavalyinál gyengébb, de az elmúlt öt év átlagát tekintve jobb termést hozott az őszi búza, amelyből ötmillió tonna kerül idén a magtárakba.
Optimális viszonyok között fejeződött be idén a nyári betakarítású növények aratása – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. A tavalyinál közel 8 ezer hektárral kisebb területen, 958 ezer hektáron vetett őszi búza 5,2 tonnás hektáronkénti átlagtermést hozott, vagyis 5 millió tonna lesz az összes termés. Ez a tavalyi rekordtermésnél csupán 3,6 százalékkal kevesebb, noha – ahogyan azt Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta – az aratás kezdetén arra számítottak, hogy 10-15 százalékos lesz a csökkenés. Az ötéves átlagot ugyanakkor a hektáronkénti hozam több mint 10, az össztermés pedig 0,8 százalékkal haladta meg az idén.
A legmagasabb 6,7, illetve 6,2 tonnás termésátlaggal Tolna és Baranya megyében, 4,3 tonnával Veszprém, a legalacsonyabb, 4 tonnás átlaggal Nógrád megyében zárták a búza aratását a gazdálkodók. Egyes táblákban előfordult 10 tonnás hozam is, de ennek a harmadát is tapasztalták más területeken.
A minőségben szintén nagy a szórás: a sikértartalom 21 és 35 százalék között van, a Dunántúlon a termés nagyobb része étkezési, az Alföldön pedig takarmánybúza. Országos átlagban az valószínűsíthető, hogy a búza fele étkezési, másik fele takarmányminőségű – mondta Czerván. A malmok 1,15 millió tonna búzát használnak fel, takarmányként 1,35 millió tonna hasznosul, míg a vetőmagigény 370 ezer tonna. A mintegy félmillió tonnás átmenő készlettel is számolva exportra 2,3 millió tonna kerülhet az idei termésből.
A száraz idő miatt 14,5 százalék alatt maradt a gabonaszemek víztartalma, ezért szárítási költséggel nem kellett számolniuk a termelőknek. Így is igaz azonban, hogy a hektáronkénti 69 ezer forintos területalapú támogatás nélkül – a repce kivételével – mindegyik nyári betakarítású növénykultúra veszteséges lett volna – mondta az államtitkár.
A 2014 óta kisebb megszakításokkal folyamatos gabonaár-csökkenés tavaly év végén állt meg, azután hónapokig stagnált. Az utóbbi hetekben azonban beindult némi áremelkedés: a malmi búza például egy éve még tonnánként 39 600 forintos áron kelt el, most pedig a tárca adatai szerint 42 800 forint az árszint, de a többi terméknél is magasabbak az árak. Kivétel ez alól a napraforgó, amely a tavaly ilyenkor regisztrált 108 ezer forintos tonnánkénti árról 96 300 forintra csökkent. Vancsura József ezeket az árakat már-már megalázóan alacsonynak tartja, és bízik benne, hogy tovább emelkednek az árak. Ennek piaci alapja lehet, hogy világszinten kevesebb gabona terem, mint tavaly, Európában pedig – különösen Spanyolországban, Portugáliában Romániában és Németországban – hőhullámok károsították a kalászosokat, és várhatóan a kukorica is megszenvedi a következő időszak forróságát.
Idén a tavalyit meghaladó területet sújtotta elemi kár – mondta Czerván. Eddig ugyanis 150 ezer hektárról érkezett kárbejelentés, szemben a tavalyi 124 ezer hektárral. A téli és a tavaszi fagyok 30-30 ezer hektáron károsítottak, míg a jégverés 61 ezer, az aszály pedig 18 ezer hektáron pusztította eddig a termést.
(Világgazdaság)