Megtörhet az elmúlt években felfelé ívelő szójatermesztés íve hazánkban. A támogatási feltételek változása és a világpiaci kilátások miatt elképzelhető, hogy az idén a hatvanezer hektárt sem éri majd el a szója vetésterülete.
Nagy bizonytalanság alakult ki a korábbi években – elsősorban az európai uniós többlettámogatás miatt – slágerré vált szójababbal kapcsolatban a termelők körében. A világpiacon áresés fenyeget, a helyzetet pedig itthon tovább bonyolítja az európai uniós támogatások jogszabályi változása is.
Igencsak megbolygatta a terménypiacokat az a kínai bejelentés, miszerint a jövőben extra vámot vetnek ki a beérkező szójaszállítmányokra. A távol-keleti ország ezzel a lépéssel válaszolt az Amerikai Egyesült Államok azon döntésére, amely a közösségbe érkező acélárut importvám alá sorolta. A kínai szójaigény igencsak jelentősnek mondható, becslések szerint mintegy 35 millió tonnát érinthet a döntés, amelynek értelmében minden tonnát hozzávetőlegesen 110 dolláros többletköltség terhelne, vagyis az amerikai farmereknek ennyivel alacsonyabb áron kellene értékesíteniük a terményt.
Nem meglepő módon a hírekre azonnal reagáltak az árutőzsdék is. Chicagóban a hírre a megengedett napi limiten belül mozogtak az árak, azonban fennáll a veszélye annak, hogy esetlegesen összeomlik a jegyzés, ami az európai árakat is beszakíthatja. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése ugyanakkor egyelőre áremelkedésről szólt, amit főként a dél-amerikai termelési kilátásokkal kapcsolatos félelem hajtott. Azóta kiderült, hogy Brazíliában nem lesz gond a betakarítással, sőt. A legutóbbi előrejelzések szerint rekordot dönthet az idén a brazil szójabab mennyisége. Szakemberek úgy vélik, a tavalyinál 5 millióval több, összesen 119 millió tonna szójabab kerülhet a raktárakba Brazíliában. Argentínában a márciusi esőzések hatására csillapodtak a szójababtermés-kilátásokkal kapcsolatos félelmek, azonban még így is jelentősen, mintegy 30 százalékkal kevesebb szóját takaríthatnak be az ottani termelők. A chicagói árutőzsdén március második felében 375–380 dolláros tartományban ingadozott a szójabab legközelebbi lejáratra szóló jegyzése.
Magyarországon az AKI adatai szerint a feldolgozók átlagosan nettó 140 ezer forintos tonnánkénti áron értékesítették a full-fat szóját március harmadik hetében. Az elmúlt években igencsak megugrott a magyar gazdák vetési kedve is, ami egyértelműen az európai uniós termeléshez kötött többlettámogatásnak és az időközben útjára indított nemzeti programnak köszönhető. A vetési felület közel 70 százalékkal nőtt, mára megközelítette a 70 ezer hektárt. A bővülés ívét azonban megtörte az az európai uniós jogszabályváltozás, amely a környezeti és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatok, vagyis a zöldítési támogatások feltételeit módosította. E szerint 2018-tól tilos a zöldítés alá vont területeken vegyszert használni. A tilalom a parlagon hagyott területekre, az ökológiai másodvetésre, az erdőszélek menti hektársávokra és a nitrogén-megkötő növényekre is vonatkozik. A változás egyértelműen negatív hatással van a hazai szójatermesztésre, hiszen a területek zöme után zöldítési támogatást vesznek fel a gazdák. A hektáronként mintegy 25 ezer forintos hozzájárulás nem elhanyagolható mértékben járul hozzá a termelés eredményességéhez.
A termelők tehát válaszút elé kerültek, vagy vállalják a vegyszermentes gazdálkodás okozta kockázatokat, vagy lemondanak a jelentős összegű támogatásról. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának vezetője szerint a lépés elbizonytalanította a termelőket, így kérdéses, hogy az idén mekkora területen kerülhet szója a földekbe. A bizalmatlanságot növeli a világpiaci helyzet is, így a szakember szerint az idén biztosan nem nő tovább a szója termőterülete. Sőt, az is elképzelhető, hogy a 60 ezer hektárt sem éri majd el a bevont terület aránya. Az elnök jelezte: egyelőre semmi sem biztos, a vetési kedvről és a szándékról akkor lesznek pontosabb információink, ha befejeződnek a munkálatok a földeken.
