A tavalyi esztendőben a vetésszerkezet összességében az előző éviekhez hasonlóan alakult, de egy-egy jelentős mértékű változás is előfordult.
Az ipari növények területe második éve csökken, a napraforgót és a repcét is kisebb területen vetették, mint az előző évben. Helyette ismét a gabona kapott nagyobb szerepet a vetésszerkezetben – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.
2015 óta több mint 40 százalékkal nőtt a takarmánynövények vetésterülete, ezáltal részesedésük a vetésszerkezetben 10 százalékra emelkedett. Elsősorban a szénák, azon belül a lucerna területe lett nagyobb, amiben szerepet játszik az ökológiai területek kötelező kijelölésére vonatkozó ún. zöldítési program is – hívta fel a figyelmet a KSH. A zöldségfélék területe egy év alatt nem változott, hosszabb távon azonban a termékcsoport szerepe nőtt.
A burgonya területének zsugorodása tovább folytatódott, 2015-höz képest 27 százalékos, 2010-hez képest 41 százalékos a csökkenés.
