Erdélyben is vizsgálják, hogy a Karcagi Kutatóintézetben nemesített vetőmagok mennyire alkalmazkodnak a szélsőséges időjáráshoz.
Székelyföldön is vizsgálják, hogy a Karcagi Kutatóintézetben nemesített vetőmagok mennyire alkalmazkodnak a szélsőséges időjáráshoz.
A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete az Oltárkő Parasztszövetkezettel és a Gyulafehérvári Caritas szervezetével kötött megállapodást, melynek értelmében egy-egy ottani gazdálkodó a Karcagon nemesített őszi kalászos növényfajtákból 50-50 kilogrammnyit vet. Így vizsgálják majd, hogy az egyetemi létesítmény saját gabonafajtái mennyire tűrik a Magyarországon tapasztaltnál is nagyobb mértékű szárazságot. Az együttműködés részleteit az idei őszi kalászos fajtabemutatón rögzítették Karcagon.
A hagyományosan minden évben nyár elején megtartott programon ezúttal is bemutatták a gazdálkodóknak a kutatóintézet szélsőséges időjárást jól tűrő őszi búza, árpa és tritikálé fajtáit, a bemutatókertben idén több mint húsz fajtát termesztenek ezekből. Az ország legszárazabb területén, a Nagykunságban, rossz vízforgalmú, kötött talajon is jó eredményeket produkáló növényfajták iránt nagy a kereslet, mintegy száz partner termel a Debreceni Egyetem karcagi létesítményében nemesített gabonát, még a Dunántúlon is.
Részt vett az őszi kalászos fajtabemutatón a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke is. Gyuricza Csaba az agrártámogatási rendszer következő években várható változásait ismertette. Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy fel kell készülni az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre.
(Debreceni Egyetem)
