A hüvelyes növényeket 2015-ben 116,7 ezer hektáron, a teljes szántóterület 2,7 százalékán termesztették.
Magyarországon a hüvelyes növények vetésterülete az elmúlt években jelentősen nőtt, de továbbra is csak kis részét adja a gabona és olajos növények által uralt hazai szántóföldi növénytermesztésnek, az agrártárca támogatási konstrukciókkal ösztönzi termesztésüket – mondta a földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.
Az agrártárca által a hüvelyesek nemzetközi éve alkalmából szervezett szakmai konferencián Fazekas Sándor elmondta: a hüvelyes növényeket 2015-ben 116,7 ezer hektáron, a teljes szántóterület 2,7 százalékán termesztették. Megemlítette, hogy a szárazborsó és a zöldborsó mellett – fehérjetartalma miatt – jelentős a szója termesztése is, bár utóbbi növény a hivatalos besorolás szerint nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak kategóriájába tartozik. Nagyrészt a termesztéshez kötött támogatások bevezetésének köszönhetően a szója területe kétharmaddal, a szárazborsóé pedig egyötöddel növekedett 2014 és 2015 között – közölte a miniszter.
Kiemelte: a versenyképes és fenntartható élelmiszertermelés jövője a GMO-mentes termelésben van. Ennek jegyében indított fehérjeprogramot Magyarország, melyben a hüvelyes növények fontos szerepet töltenek be. A termelés ösztönzésére támogatási konstrukciót dolgoztak ki. A miniszter hozzáfűzte: a SAPS és a zöldítési támogatás együttes, hektáronként mintegy 73 ezer forintot kitevő összege mellett a hüvelyeseknél további két jogcímen hektáronként mintegy 58 ezer forint termeléshez kötött támogatás kifizetésére nyílt mód a 2015. évi kérelmek után.
Vladimir Rakhmanin, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője arról beszélt, hogy a hüvelyesek nagyon fontos növénycsoportot képeznek az emberi táplálkozásban, az állatok takarmányozásában és a talaj termőképességének fenntartásában, javításában is. Az ENSZ a mostani tematikus évvel erre szeretné a világ figyelmét felhívni.
(MTI)
