Míg harminc évvel ezelőtt szinte csak a cserepest vásárolta a magyar lakosság, az utóbbi években már 70 százalékban a vágott krizantém a kelendő. Októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A mostani meleg időjárás miatt még inkább az élővirágot választják a vásárlók.
A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény. A nagyvirágúakból (Palisade, Creamis, stb.) becslések szerint 12-13 millió szál, a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál fogy. Emellett a csokros – amely egész évben kelendő – és a cserepes fajták is választhatóak.
Míg korábban a fehér színű volt a „divat”, manapság a zöld és a kétszínű (piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín, stb.) a legkelendőbb. Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon például a pompon típusúak, az Alföldön, Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra dívik. Az utóbbi években az előre gyártott kisebb koszorúkra is nő az igény, amit az urnás sírhelyek megnövekedett aránya is indukál.
A termelőkhöz idén a megszokottnál korábban, már október elejétől érkeztek a virágboltok érdeklődései. Sok helyen egyébként is jellemző a termelők és a kiskereskedők közvetlen kapcsolata, mivel nagy helyigényű és időre termesztett, a pultra folyamatosan kerülő termékről van szó – ahol fontos az áru fogyása szerinti gyors beszállítás.
Virágboltosok jelzése szerint egyre inkább nő az igény a különleges virágú növények iránt, így nagy a keletje például az extrém színű cserepes gömbkrizantémoknak is. Külföldre minimális mennyiségben visznek magyar krizantémot: Romániába, Szlovákiába és Ausztriába.
Átlagosan az ültetéstől számítva 12 hét alatt lesz vágásra érett a növény, a virág a leszedését követően 3-6 hétig szép marad. Idén augusztus 15-e után az ideális éjszakai 8-10 és nappali 18-20 Celsius-fok helyett 30 és 20 Celsius-fokos hőmérséklet nehezítette a krizantémok fejlődését. Az alapvetően „rövidnappalos”, azaz maximum 11 óra nappali jellegű időszakot bíró növényeket ez megzavarta, éjszakai bimbóképződése lelassult, és hosszabb szárú, esetenként szabálytalan, így nem eladható virágok keletkeztek.
A kritikus meleg miatt a megszokottnál is jobban kellett árnyékolni a növényeket, a szárnövekedés pedig magasabb tápanyagszükségletet is jelentett, öntözni is többet kellett. Ez jelentősen megnövelte az előállítási költségeket, sokan ezért abbahagyták a termesztést, amit az is mutat, hogy összességében a korábbi éveknél mintegy 10 százalékkal kevesebb dugványt vásároltak a termelők.
A Kamara által megkérdezett termesztők elmondásuk szerint valamelyest érvényesíteni tudták a költségnövekedést a termelői árakban, amik 10 százalékkal nőttek az előző évekhez képest. Ugyanakkor a fogyasztói árakban nem jelent meg domináns emelkedés.
Tekintve az erősen szezonális jelleget, a termesztés és a logisztika, értékesítés is komoly szervezést és feszes időzítést igényel. A vágott virágot több napos pulton tartásra felkészítve kell átadni a boltosoknak. A termesztés alapvetően nagyvárosok közelében jellemző, de kiemelhető jelentős termőterületként Dabas, Lajosmizse, Kecskemét térsége, Nyíregyháza és Szeged környéke.
Mindemellett az egész országban jellemző a kisebb mértékű helyi termesztés is, sajnos a legtöbb helyen korszerűtlen módszerekkel, több évtizedes technológiával. A krizantémtermesztés alapvetően szezonális munka, mintegy 3000 családnak jelent plusz bevételt, közülük 800-an foglalkoznak jelentősebb mértékben krizantémmal, de ők is a tavaszi dísznövények termesztését egészítik csak ki ezzel.