Nem csak a hétköznapi emberek mindennapjait keseríti meg az allergia miatt a parlagfű, hanem a gazdálkodók életét is, hiszen a terméscsökkenésen kívül büntetés jár azoknak, akiknek nem sikerül az ellene való védekezés.
Megpróbáltunk utána járni, hogy miért olyan nehéz ellene védekezni, avagy mi az oka annak, hogy ilyen kiemelkedő helyet ért el a veszélyes és nehezen irtható gyomok listáján ez a növény? Dr. Farkas Anikó évek óta foglalkozik ennek a kutatásával, így hiteles választ kaptunk kérdéseinkre.
A parlagfű egy észak-amerikai származású növény. Természetes élőhelyén ellenségei és több konkurenciája is jelen van. Sajnos ezek itt a Kárpát medencében nem jelentek meg vele együtt, viszont a parlagfű rendkívül jól érzi magát ezen a klímán.
Az elterjedését tovább segítették a rendszerváltás körüli anomáliák, úgymint a hozzá nem értés, a gépesítés hiánya, a nem megfelelő technológiai fegyelem. Akkoriban volt egy pár csapadékos év, amikor alapvetően elgyomosodott az ország. Emiatt volt is egy összefogás a szakemberek részéről, a Gyommentesen Európába program, amelynek az volt a célja, hogy ezt a nagymértékű elgyomosodást csökkentsük, mire csatlakozunk az EU-ba. Sajnos az akkor felszaporodott parlagfű és az elszóródott magvak most is hozzák utódaikat, hiszen azt tudjuk, hogy a parlagfű magja 40 évig életképes a talajban. Ráadásul ezek nem egyszerre csíráznak ki, mert magnyugalomban hosszú évekig is bírják. Egy tövön akár 60 ezer darab mag is terem, úgyhogy védekezés szempontjából a maghozás megelőzése a cél mindenképpen. Emiatt kellene kaszálni és a fiatal növényeket a tarlón megsemmisíteni.
A gazdálkodók részéről a termés védelme már nem szokott probléma lenni. Állományon belül kezelünk, de jellemzően a táblaszélek már problémásak.
A laikusok számára fontos üzenet, hogy ismerje meg a növényt! Gyakori probléma, hogy összekeverik a vadkenderrel, az ürömfélékkel, de akár a csalánnal is.
Tegyenek rendet a saját környezetükben! Alapvető a közember számára is, hogy a saját portáján rend legyen. A mezőgazdálkodók számára fontos lenne, hogy minél többet tudjanak a parlagfűről, az allergia kérdéseiről, ugyanígy viszont a köznépnek is fontos, akár érintett allergiában, akár nem, hogy a termelőnek mit jelent profit szempontjából, ha védekezni kell ellene. Kukoricában 9 db parlagfű négyzetméterenként már 50%-os kiesést jelent, napraforgóban 10 növény négyzetméterenként már a termés egyharmadát viheti! Arról nem is beszélve, hogy a betakarítást is nehezíti a gyom jelenléte a táblában.
A fő üzenet ebben a helyzetben, hogy a két oldal tudását kellene közelíteni egymáshoz sokkal inkább, amihez itt is elengedhetetlen az egymásra mutogatás helyett, a párbeszéd.