Közös innovációs konferenciát tartott az Agrárközösség és az MKB Bank Hódmezővásárhelyen november 21-én. A rendezvényen kerekasztal beszélgetésen keresték az előadó szakemberek a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy mik a drónos permetezés agronómiai előnyei és mik a technikai korlátai. A technológia széleskörű gyakorlati elterjedésnek feltételeiről is szó esett.
Czemiczki István, SAUSKA Borászat, Szőlészeti vezető Tokaj: Az első kísérleteknél mi még azt kerestük, hogy miért nem fog működni a technológia, de az eredményeket látva magunk győződhettünk meg róla, hogy működik, sok esetben jobban, mint a hagyományos technológiák. A növényvédelmi kezeléseinknél a megfelelő fedettség elérése a cél, tapasztalatból mondom, ez megvalósítható alacsonyabb lémennyiséggel és alacsonyabb dózissal is, ha a cseppképzés megfelelő. Szőlészként magas domboldal, meredek lejtő, szűk sortáv nehezítik a munkánkat, ezeken a területeken drónnal sokkal könnyebb kezeléseket végezni. A hatékonyság is magasabb, összehasonlíthattuk a háti motoros permetezővel. Azt tapasztaltuk, hogy a drónnal kezelt területeken nem jelent meg újra a lisztharmat
Törőcsik Pál, Paulinus Agro, CDA szórófej kifejlesztője: A hagyományos hidraulikus permetezésnél véleményem szerint nagyobb az elsodródás, és ezt még mérni sem tudják. Ha kiszárad a csepp (ami 1-2 méteren belül megtörténik 20 fokon, 50 % páratartalomnál), azt a vízérzékeny papír nem fogja kimutatni. A CDA technológiával nem száradnak ki a cseppek. 2019 tavaszán, álltak a traktorok a tábla szélén, nem volt lehetőségük beavatkozni, pedig gyomirtani kellett a kukoricát, napraforgót. A gazdával nem lehet viccelni, amikor nincs más megoldás, ezt fogják használni.
Simon Attila, MKB Agrárpartner Program szakmai vezető: Egyértelmű a drónos permetezés költséghatékonysága, a hagyományos permetezéssel szemben. Mára szinte minden gazdálkodót sújt a szakemberek hiánya, az hogy ez egy ember által működtethető technológia, az óriási előny. Egyre több adat fog befutni és ahogy haladnak a fejlesztések, kísérletek, úgy egyre jobban lehet majd optimalizálni a kezelési folyamatokat.
Dr. Gyuricza Csaba, NAIK Főigazgató: Minden technológiának megvannak a hátrányai, a traktor például tapossa a talajt. A tartályméret is fejlődni fog a drónokon nyilvánvalóan. 4-5 év még véleményem szerint, amíg a technológia elterjedhet a gyakorlatban. A jogi szabályozás, várakozás szerint, 2020 első felében kialakul.