Növénytermesztés

MTA-előadás: Klímaváltozás és mezőgazdaság

Agrofórum Online

A Magyar Tudomány Ünnepén arról is szó esett, hogy a növénytermesztés hogyan igazodik a felmelegedés okozta következményekhez.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként az MTA dísztermében esténként érdeklődők népes serege kíséri figyelemmel az érdekfeszítő tudományos előadásokat. A gazdag programban november 7-én egy mezőgazdasági téma is szerepelt, jelesül a klímaváltozás alakulása, és ezzel összefüggésben a növénytermesztés (ezen belül főleg a nemesítés) igazodása a felmelegedés okozta következményekhez.

A látszólag különböző – ugyanakkor egymásra épülő – két téma tárgyalásának első részében Bartholy Judit professzor asszony (ELTE) a klímaváltozást négyféle taglalásban ismertette.
1. A közelmúlt detektált változásai
2. Jövőbeli alakulás
3. Időjárási és éghajlati szélsőségek
4. Párizsi klímacsúcs

Az üvegházhatású gázok szerepére – érdekes módon – már 200 éve felhívta a figyelmet egy tudós, azaz ez a probléma egyáltalán nem új keletű. Sőt, 1750 óta már megfigyelték a légkör összetételének alakulását. Legnagyobb (153 %-os) növekedést a metánnál tapasztalták. A változásokra és azok következményeire tekintettel optimista és pesszimista forgatókönyvet ismerünk.  Ha a felmelegedést a 21. század végére sikerül 2 C fok alatt tartani, akkor még visszafordítható a káros folyamat, különben már nem lehet a helyzeten úrrá lenni. A mezőgazdaságot is jelentős mértékben érintő témákra is kitérve a hazánkban várható éves és évszakos hőmérsékletváltozásról kaptunk tájékoztatást. A hidrológiai változásokat illetően megfigyelhető, hogy csökken a csapadék és a talajnedvesség. Az időjárási szélsőségekre számos hazai példa van (2013. évi hóvihar, dunai árvíz stb.), nem beszélve a gyakori hőségriasztásokról. A Párizsi Klímacsúcson a helyzetre vonatkozóan, mint egyetlen megoldás szükségességére, találóan jegyezte meg az ENSZ főtitkára, miszerint „Nincs B terv, nincs B bolygó”.

A meteorológiai ismertetés anyagához szervesen illeszkedett Veisz Ottó neves agrárkutató, az MTA doktora előadása, aki a klímaváltozás okozta kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban témáról tartott figyelemfelkeltő előadást, mely nemcsak az agrárszakember hallgatók számára jelentett újat. Különösen a növénytermesztés és nemesítés előtt álló feladatokról kaptunk tájékoztatást, ragyogó szemléltető anyagok kíséretében.  Természetesen itt is szó volt a meteorológiai tényezők szerepéről, különös tekintettel a csapadékmennyiség alakulására, az időjárás eredetű károkra, az aszályossági zónákra (lásd Alföld számos területe), kiemelve a rendelkezésre álló vízkészletek hasznosíthatóságának fontosságát. A klímaváltozás okozta veszteségek csökkentésére a mezőgazdaságban a biológiai alapok fejlesztése (rezisztencianemesítés) és új termesztéstechnikák jönnek szóba.

Az előbbi téma kutatásában Európa egyik legnagyobb fitotronjában (Martonvásáron) végzett kísérletek számos kiváló eredményt hoztak a klímafelmelegedés okozta növénytermesztési károk enyhítésében. Az itt végzett kísérletekből nyomon követhető, hogy az egyes fajták hogyan reagálnak pl. a megnövekedett CO2-koncentrációra, magasabb hőmérsékletre, vízhiányra, egyáltalán a fellépő stresszekre.

A fitotronban tehát a genetikai háttér és a környezet közötti kölcsönhatást fel lehet tárni, amit búzakísérletek eredményeiből nyertek. Nagy figyelem irányul a növények vízhasznosítási képességére, amiben a gyökérfejlődés műszeres (szkennelő csövekkel történő) vizsgálata új utakat nyitott. A növénytermesztés lehetőségeit négy szinten lehet vizsgálni:
1. Rezisztencia alapszintű kutatása
2. A rezisztencia genetikai háttere
3. Új szelekciós módszerek
4. Új fajták előállítása.

A nemesítési módszerek ismertetésének keretében képet nyertek a hallgatók arról, hogy hogyan is „készül” egy új rezisztens fajta. A szülőpárok kiválasztása, azok beszerzése történhet nemzetközi együttműködés keretében, saját törzsekből, génbankokból, minősített fajtákból. Megismerhettük, hogy a nagy alapossággal „megalkotott” martonvásári búzatörzsek az ország különböző részein hogyan viselkedtek. Az egyes genotípusok között tapasztalt különbségek lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a megváltozott környezeti feltételek (pl. klímafelmelegedés) esetén jobban alkalmazkodó génkombinációk szülessenek, miáltal a növénytermesztést némileg biztonságosabbá lehessen tenni. A némi optimizmust sugalló következtetés szerint mindennapi kenyerünk Magyarországon biztosítva van, de nem biztos – szögezte le az előadó –, hogy a Föld más helyein is meglesz a kenyér. Nem vitás, a klímafelmelegedés sötét árnyéka vészjóslóan növekszik, a növénytermesztésre (is) baljóslatú árnyat vetve.

(Dr. Kölcsei Tamás – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új csúcson az ipari kendertermesztés Németországban

2020. szeptember 30. 08:04

Az ipari kender akár a papír-, akár a textilgyártásban, de építő- és szigetelőanyagként vagy az állattartásban alomként is használható.

Géntechnológia: az EU jóváhagyott egy új szójafajtát

2020. szeptember 30. 06:32

Az EU tagállamai előzetesen nem adtak ki szakvéleményt, ami azt jelenti, hogy nem sikerült minősített többséget elérni.

Csak pár nap maradt az EFA másodvetések elvetésére

2020. szeptember 25. 09:47

A másodvetések tényleges vetését a tényleges vetés megtörténtét követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben.

Kisebb lehet a vártnál a globális kukoricatermés

2020. szeptember 25. 08:17

A kormányközi testület havi frissítésű jelentésében 6 millió tonnával csökkentette kukoricatermésének előrejelzését, amely azonban még mindig rekordmagas, 1,16 milliárd tonnát mutat.

Termelési kockázat mérséklése = megbízhatóan magasabb termés

2019. december 18. 14:02

Megfelelő termőhely választás esetén, jó előveteménnyel, jó tápanyag-ellátottság mellett, kiegészítve jelen hibrid esetében egy optimális vetésidő választással az SY Premeo kiváló tőszámreakciót mutatott.

Egyre nagyobb kockázatot jelent a szárazság! - Szárazságtűrő növények és aszálytérkép jelenthetik a megoldást

2019. április 23. 06:48

Az utóbbi években az éghajlatváltozásnak is köszönhetően az időjárásunkban a szélsőségek dominálnak: a klímaváltozás miatt vannak kifejezetten csapadékos időszakok, azonban emellett a rendkívül száraz évek előfordulásának valószínűsége is nőtt.

Határ a csillagos ég?!

2018. május 10. 16:35

A robotnemesítésé lenne a jövő? Sokan tettük fel a kérdést nyilvánosan is, megcsak úgy magunkban, amikor meghallgattuk Szegeden egy multinacionális növénynemesítő cég képviselőjének előadását.

Új lendületet kaphat a spenótnemesítés

2017. június 22. 10:14

A spenótperonoszpóra hatalmas termésveszteségeket okoz Kaliforniától egészen az északi fekvésű New Yorkig.