Erőteljes versenytársat kaptak az unióban a magyar gazdálkodók az ukránok közös piacra történő beengedésével.
Körülbelül 500 millió fős piachoz férhet hozzá Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz való könnyebb hozzáférést ígér a két fél által megkötött és immár teljeskörűen hatályba lépett, átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, amely a vámok nagy részének megszüntetéséről is rendelkezik – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az elmúlt években az ukrán mezőgazdaság nagyon sokat fejlődött, ráadásul még mindig rengeteg növekedési potenciállal rendelkezik. A már meglévő hatalmas birtokok mellett is sok még a szabad terület, ráadásul ott található a világ legjobb termőföldjeinek (csernozjom) jelentős része.
A NAK szerint igaz, hogy az ukrajnai gazdaságok hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint a magyarországiaké, viszont a termelési költségük csak 40-50 százaléka az itteninek, mert kevesebb az inputanyag-felhasználás, és olcsóbb a munkaerő. Ha versenyképesebb fajtákat, hatásosabb vegyszereket és újabb gépeket vezetnének be, akkor a terméshozamuk egyes becslések szerint 50-60 százalékkal is nőhet. Ez még a költségek növekedése mellett is jelentős versenyelőnyt biztosítana számukra.
Márpedig Ukrajna már most is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonna. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Oroszországé is 35-38 millió tonna, akkor kiderül, hogy ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen – világított rá a kamara. Ez – tették hozzá – már csak azért is fontos, mivel az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. Magyarország helyzetét külön rontja, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a búza és a kukorica.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium 2017. március végi adatai szerint Ukrajnában 6 millió hektáron vetettek őszi búzát, míg a NAK adatai szerint a magyarok 958 ezer hektáron. Az említettek mellett például az olajos magvak, árpa, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatunk. Az étolaj literenkénti ára a vevőhöz leszállítva is alacsonyabb, mint a hazai előállítási költség. Ebből adódóan a hazai feldolgozóiparnak is változásokat hozhat a megállapodás.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a gazdálkodók számára az együttműködés erősítése, a versenyképesebb termelési technológiák bevezetése és a feldolgozottsági szint növelése lehet a kiút. Emellett folytatni kell az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését is, hogy a feketegazdaságnak még csak lehetősége se nyíljon az új partnerállam bevonásával.
(Világgazdaság)
