Az országos adatok alapján az látszik, hogy az idén nagyjából 700 ezer hektáron elvetett napraforgóból a termés az aszály miatt nem lesz kimagasló, de a nagyjából 1,8-2 millió tonnás mennyiségből bőven marad exportra is. A NAKlapnak nyilatkozó megyei kamarai elnökök beszámolói szerint a termésátlagok csökkenése mellett a felvásárlási árak visszaesése is megfigyelhető.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is október első hetében fejezték be a gazdálkodók a napraforgó betakarítását – tájékoztatott Szabó Sándor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke emlékeztetett: a betakarítás ideje alatt többször kisebb, s két alkalommal nagyobb mennyiségű csapadék is hullott a megyében, ami akár 4–5 napra is megállította a munkálatokat, minőségromlás és betakarítási veszteség azonban ennek ellenére nem volt tapasztalható.
Ugyan a betakarítás rendben zajlott, viszont több esetben volt fennakadás szállítmányozás terén, a tapasztalatok szerint egyre több gépkocsivezető vált tevékenységet a túlszigorított szabályok miatt, ami kihatással van a munkaszervezésre és a szállítási költségek emelkedésére. Összességében a később, április második felében vetett növények tudtak nagyobb termést adni, a korai vetések 15–20 százalékkal is elmaradtak a jó termésátlagoktól a kezdeti fejlődés időszakában betörő hidegfrontok következményeként.
– Az átlagtermés a megyére vetítve 3,25 tonna volt hektáronként, ami alig haladja meg az előző évi 3,2 tonnás átlagot, és beltartalmi értékek tekintetében sem mondható jobbnak – mondta Szabó Sándor.
A kialakult árak viszont nem érik el az egy évvel ezelőttieket: míg tavaly 98–110 ezer forintot adtak a napraforgó tonnájáért, jelenleg 88–91 ezer forint az átvételi ár, ehhez társul a szárítási költség, ami az év sajátos jellemzője. Az előző évek sztár hibridjei idén is hozták a hozzájuk fűzött reményeket, azonban újabb nemesítésű, nagy termőképességű hibridek vannak a köztermesztésben, amelyekben a genetikai háttérnek köszönhetően továbbra is gazdaságosan termeszthető növényünk lehet.
Felfüggesztett aratás
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kései vetés vészelte át könnyebben az aszályt. A megyében a tavalyi évhez viszonyítva a termésátlagok hasonlóak vagy minimális mértékben emelkedtek: 2016-ban 2,708 tonna volt hektáronként, míg idén 80 százalékos betakarítási szint mellett 2,782 tonna volt az érték. Az mindenképpen a szélsőséges aszályos időjárásnak köszönhető, hogy a termésátlagok nem múlták túlzottan felül az előző esztendőt.
– Szeptemberben az aratást nagyobb esőzés miatt egy hétre fel kellett függeszteni – mondta a NAK lapnak Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
A vezető hozzátette: a megyében a napraforgótermés mennyisége területenként eltérő. Azokon a területeken, ahol időben, optimális talajba került a napraforgó, jó termést takarítottak be a gazdák. A napraforgó igényli a jó minőségben elvégzett vetést, a vetés során elkövetett hibák a későbbiek során már nem hozhatók helyre. A későn vetett napraforgó ebben az évben jobban átvészelte az aszályos időjárást, mivel a fenológiai fejlettségi állapota aszálykor szemtelítődés előtt állt, ellenben az időben elvetett napraforgó pont a szemtelítődés idejében volt. A napraforgót befolyásolta még a talajadottság, egy könnyebb (homok) talajon a nyári aszályos időben hamarabb „felsült” az állomány, mint egy mélyebb fekvésű, kötöttebb talajon.
A felvásárlási árak a Jász-Nagykun-Szolnok megyében is a tavalyi alatt vannak idén: míg 2016- ban 92–96 ezer forintot ért a napraforgó tonnája, addig a felvásárlók ennél nagyjából 5 százalékkal hajlandók kevesebben adni.
– Érdemes megjegyezni, hogy azok a termelők jobban jártak, akik hamarabb lekötötték 100 ezer forint tonnánkénti ár környékén, továbbá a magas olajsavas napraforgót termelők is többet realizálhattak a termésükért, tonnánként 102 ezer forint környékén – tette hozzá Hubai Imre Csaba.
(NAKlap 2017. októberi szám)
