A szaktárca és az agrárkamara közösen dolgozik a rendszeren, amely 2017 januárjában állhat munkába.
A szaktárca és az agrárkamara közösen dolgozik a rendszeren, amely 2017 januárjában állhat munkába. A kiépítése és működtetése is milliárdos tétel, és mindkét esetben szükség lesz a gazdák együttműködésére és hozzájárulására is.
Elöntötte a csökölyi eperföldeket a május végi eső. Ez már önmagában is megtizedelte volna a termést, ám a felhőszakadás előtt a jég okozott pusztítást. Ahol a gyümölcsöt megütötte, ott rohadásnak indult, aztán másnap jött az eső, majd jött a nagy hőség, így az egész bokorról lerohadtak a szemek. Az M1 Magyar Gazda című műsorában megszólaló gazda és családja két hektáron ültetett epret, nekik ez jelenti a megélhetést. Bő termésre és megtérülő befektetésre számítottak, ezzel szemben az eper 90 százaléka megrohadt, ami óriási anyagi kárt jelent. Pontos számokat még nem tudott mondani, de az biztos, hogy hasznuk nem lesz az idei évben.
Vis maior
Több tucat gazda számolt be hasonlóról, emiatt a szaktárca nagyobb figyelmet fordít a természeti károk enyhítésére, vagy éppen kiküszöbölésére. A mezőgazdasági biztosítások megkötéséhez hárommilliárd forint költségvetési támogatást nyújt, június negyedikétől pedig elérhető az az elektronikus felület, amelyen keresztül a vis maior bejelentéseket tehetik meg a károsult gazdák. Vis maior, azaz elháríthatatlan eseménynek számít, a többi között, a belvíz, az állatbetegség és a jégkár. Utóbbit egy országos rendszerrel védenék ki. Czerván György államtitkár a műsorban elmondta: a szaktárca az agrárkamarával közösen dolgozik annak kiépítésén, és úgy tervezi, 2017. január 1-jétől már munkába állhat a talajgenerátoros rendszer, amely segíthet elkerülni az olyan problémákat, mint most május 25-én, amikor huszonegynéhány szabolcs-szatmári településen ripityára vert mindent a jég.
Uniós forrásokat is keres a NAK
A jégkárelhárító-rendszer kiépítése, országos lefedettsége komoly erőpróba, és talán kézenfekvő, hogy ez a kamara feladata, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mind erőforrásból, mind munkaidőben igyekszik is erre megfelelő hangsúlyt helyezni – hangsúlyozta már Győrffy Balázs elnök. A munka a tervezés szakaszában van, de igyekeznek majd úgy alakítani, hogy uniós források bevonásával tudják a rendszert kiépíteni, és ha működőképes lesz, a teljes országot lefedi, akkor elmondhatjuk, hogy jégkár szempontjából meglehetősen biztos országban élünk – tette hozzá a NAK első embere.
A termelő és az állam is hozzátesz
A rendszer kiépítése és működtetése is milliárdos tétel, és mindkét esetben szükség lesz az igazi haszonélvezők, vagyis a gazdák együttműködésére és hozzájárulására is. A tervek szerint abban kötelező módon kell majd részt vennie mindenkinek. Pénzről egyelőre korai beszélni, de ahhoz a termelési mértékhez képest, amely így megmenthető lesz, biztosan töredékösszegről van szó. A rendszer hasonlóan működhet majd, mint a kárenyhítés esetében: várhatóan minden termelőnek kell fizetni, és az állam is hozzátesz ugyanennyit. Így várható, hogy a jégveréstől nem kell majd tartaniuk a gazdáknak, de legalábbis nem olyan mértékben, ahogy most előfordulhat az ország bármely részén.
Arányos teherviselés
A szélsőséges időjárás elleni védekezés mindenkinek érdeke, egyelőre azonban még nem tudni, milyen formában kell majd a jégkár-elhárítási hozzájárulást megfizetni. Győrffy mindenesetre úgy vélte, az nem a kamarai tagdíjban kell hogy megjelenjék, hisz az a normális, ha mindenki attól függően járul hozzá a rendszer működéséhez, hogy mivel foglalkozik, ahogyan például a kárenyhítési rendszerben is különbség van például a kertészetek és a szántóföldi kultúrák között.
(hirado.hu)
