Növénytermesztés

Pálmaolaj – a sokoldalú növényi olaj

Agrofórum Online

A pálmaolaj legfőbb vetélytársait, a repce-, napraforgó- és a szójaolajat részlegesen hidrogénezett formában használják fel.

A negyvenes években a háború miatt szükségessé vált szigorú szabályozás miatt egy brit állampolgárnak meghatározott mennyiségű élelmiszer-fejadag beszerzésére volt lehetősége. Az egykori kormányzati döntés alapján egy felnőtt hetente egy uncia vajat és négy uncia sütő zsiradékot vehetett. Hetven év elteltével a helyzet gyökeresen megváltozott.

A szupermarketekben korlátlan mennyiségben juthat a lakosság olcsó, tömeggyártású, növényi alapú zsírokhoz. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a pálmaolaj, mely a kekszektől a szappanokig számtalan termékben fordul elő. A pálmaolaj nagy-britanniai használatának története az 50-es évekre nyúlik vissza. Az akkoriban újonnan bevezetett élelmiszer-összetevőt sütéshez, sütemények, torták és fagylaltok készítéséhez használták és használják a mai napig is. Nemcsak technikai szempontból – magas olvadáspont – bizonyult hasznosnak a pálmaolaj, hanem gazdasági téren is. Szobahőmérsékleten a pálmaolaj viszkózus, félig szilárd halmazállapotú, sütéshez és tészták alkotóelemeiként egyaránt felhasználható. Az állati zsiradékok is hasonló minőségűek azzal a különbséggel, hogy előállításuk sokkal költségesebb. A pálmaolaj legfőbb vetélytársait, a repce-, napraforgó- és a szójaolajat részlegesen hidrogénezett formában használják fel. Ennek az eljárásnak köszönhetően alakul vajszerűvé a folyékony halmazállapotú olaj, azonban a folyamat során az egészségre veszélyt jelentő transzzsírsavak is kialakulnak.

A pálmaolaj alacsonyabb ára többek között annak köszönhető, hogy a magas olajtartalmú termés az egész év során folyamatosan szüretelhető. A gyümölcshúsból és a magból nyert olajok különböző célokra használhatók, melyek a világ növényi olaj igényének 38 %-át ki tudják kielégíteni. A többi növényi olajhoz képest hosszabb eltarthatósági idővel rendelkezik. Egységnyi mennyiségű olaj előállításához a pálma esetében van szükség a legkisebb termőterületre (szójával összehasonlításban kb. tizedannyi), ami kisebb mértékű esőerdő-pusztítást jelent. Nemcsak az élelmiszeripar használja fel, hanem nagy mennyiségben kerül a kozmetikai termékekbe is. Ez utóbbi esetben például a samponokban a megfelelő viszkozitását adja.

A pálmaolaj tehát népszerű, ezért viszont a természet nagy árat fizet. A fogyasztók által igényelt mennyiség megteremtése egész Ázsia és Afrika területén fenntarthatósági problémákat vet fel, ugyanis az újabb és újabb termőterületek a természetes erdők kiirtása nyomán alakulnak ki. Ez a probléma leginkább Indonéziát sújtja, ahol 2000 és 2012 között 6 millió hektár erdőt taroltak le. Mivel az esőerdők adják a bolygón élő kb. 10 millióra becsült növény- és állatfaj otthonát, az ilyen mértékű élőhelyvesztés globális szintű kockázatot jelent a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében. A szomorú következmények például az orángutánok példáján is megfigyelhetők. E főemlősök az élőhelyük elpusztítása miatt éhen halnak, illetve mint kártevő állatok jelennek meg az olajpálma-ültetvényekben, ahol sorsuk ilyen minőségben pecsételődik meg. Az orángutánok populációcsökkenését az is gyorsítja, hogy e természetes körülmények között rejtőzködő életmódot folytató állatfaj egyedei a nyílt és átlátható ültetvényeken könnyen a hús- vagy az illegális állatkereskedelem céljából vadászók zsákmányává válnak.

Az élőhelyek pusztítása mellett a magas szén-dioxid-kibocsátás és az embertelen munkakörülmények is a pálmaolaj-termelés árnyoldalának a részét képezik. A környezeti problémák enyhítése egy új olajpálmafajta – az elite – termesztésbe kerülésétől várható, melynek használatával a további erdőirtások elkerülése mellett növelhető az olajhozam. Ezzel párhuzamosan széleskörű, országokon átívelő, a teljes termékpályát felölelő civil és társadalmi összefogás alakult annak érdekében, hogy természetes erdők pusztítása nélkül, a fenntartható pálmaolaj-termelés mind nagyobb teret kapjon – a további részletek a www.theguardian.com és a http://news.nationalgeographic.com című weboldalon megtalálhatók.

Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új csúcson az ipari kendertermesztés Németországban

2020. szeptember 30. 08:04

Az ipari kender akár a papír-, akár a textilgyártásban, de építő- és szigetelőanyagként vagy az állattartásban alomként is használható.

Géntechnológia: az EU jóváhagyott egy új szójafajtát

2020. szeptember 30. 06:32

Az EU tagállamai előzetesen nem adtak ki szakvéleményt, ami azt jelenti, hogy nem sikerült minősített többséget elérni.

Csak pár nap maradt az EFA másodvetések elvetésére

2020. szeptember 25. 09:47

A másodvetések tényleges vetését a tényleges vetés megtörténtét követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben.

Kisebb lehet a vártnál a globális kukoricatermés

2020. szeptember 25. 08:17

A kormányközi testület havi frissítésű jelentésében 6 millió tonnával csökkentette kukoricatermésének előrejelzését, amely azonban még mindig rekordmagas, 1,16 milliárd tonnát mutat.

Trendforduló a felvágottak piacán Németországban

2020. augusztus 29. 10:27

Az év első felében a Rügenwalder Mühle 50 százalékkal tudta növelni vegetáriánus „húsgombócok” és a húst nem tartalmazó mortadella eladásait.

Új adatbázisban tartják nyilván az uniós földrajzi árujelzőket

2019. április 3. 06:04

Az Európai Unió földrajzi árujelzései több mint 3400 termék elnevezését védelmezik, annak érdekében, hogy kiemeljék azok egyedi tulajdonságait, és megóvják az előállításukhoz szükséges hagyományos szakértelmet.

Az agrárinnováció társadalmi konszenzussal kezdődik

2018. december 3. 09:36

A precíziós nemesítés innovatív, versenyképes és biztonságos eszközt nyújt a magyar mezőgazdaság produktivitásának növeléséhez, a magyar gazdák termésátlagainak szignifikáns javításához.

Corteva Agriscience: a cél a fenntarthatóbb termelés

2020. június 3. 07:35

A Corteva 10 évre szóló kötelezettségvállalásai közt szerepel, hogy eszközt és képzést biztosít a terméshozamok stabilitásának javításához, az input anyagok optimalizálásához, az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség javításához.