Növénytermesztés

Pálmaolaj – a sokoldalú növényi olaj

Agrofórum Online

A pálmaolaj legfőbb vetélytársait, a repce-, napraforgó- és a szójaolajat részlegesen hidrogénezett formában használják fel.

A negyvenes években a háború miatt szükségessé vált szigorú szabályozás miatt egy brit állampolgárnak meghatározott mennyiségű élelmiszer-fejadag beszerzésére volt lehetősége. Az egykori kormányzati döntés alapján egy felnőtt hetente egy uncia vajat és négy uncia sütő zsiradékot vehetett. Hetven év elteltével a helyzet gyökeresen megváltozott.

A szupermarketekben korlátlan mennyiségben juthat a lakosság olcsó, tömeggyártású, növényi alapú zsírokhoz. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a pálmaolaj, mely a kekszektől a szappanokig számtalan termékben fordul elő. A pálmaolaj nagy-britanniai használatának története az 50-es évekre nyúlik vissza. Az akkoriban újonnan bevezetett élelmiszer-összetevőt sütéshez, sütemények, torták és fagylaltok készítéséhez használták és használják a mai napig is. Nemcsak technikai szempontból – magas olvadáspont – bizonyult hasznosnak a pálmaolaj, hanem gazdasági téren is. Szobahőmérsékleten a pálmaolaj viszkózus, félig szilárd halmazállapotú, sütéshez és tészták alkotóelemeiként egyaránt felhasználható. Az állati zsiradékok is hasonló minőségűek azzal a különbséggel, hogy előállításuk sokkal költségesebb. A pálmaolaj legfőbb vetélytársait, a repce-, napraforgó- és a szójaolajat részlegesen hidrogénezett formában használják fel. Ennek az eljárásnak köszönhetően alakul vajszerűvé a folyékony halmazállapotú olaj, azonban a folyamat során az egészségre veszélyt jelentő transzzsírsavak is kialakulnak.

A pálmaolaj alacsonyabb ára többek között annak köszönhető, hogy a magas olajtartalmú termés az egész év során folyamatosan szüretelhető. A gyümölcshúsból és a magból nyert olajok különböző célokra használhatók, melyek a világ növényi olaj igényének 38 %-át ki tudják kielégíteni. A többi növényi olajhoz képest hosszabb eltarthatósági idővel rendelkezik. Egységnyi mennyiségű olaj előállításához a pálma esetében van szükség a legkisebb termőterületre (szójával összehasonlításban kb. tizedannyi), ami kisebb mértékű esőerdő-pusztítást jelent. Nemcsak az élelmiszeripar használja fel, hanem nagy mennyiségben kerül a kozmetikai termékekbe is. Ez utóbbi esetben például a samponokban a megfelelő viszkozitását adja.

A pálmaolaj tehát népszerű, ezért viszont a természet nagy árat fizet. A fogyasztók által igényelt mennyiség megteremtése egész Ázsia és Afrika területén fenntarthatósági problémákat vet fel, ugyanis az újabb és újabb termőterületek a természetes erdők kiirtása nyomán alakulnak ki. Ez a probléma leginkább Indonéziát sújtja, ahol 2000 és 2012 között 6 millió hektár erdőt taroltak le. Mivel az esőerdők adják a bolygón élő kb. 10 millióra becsült növény- és állatfaj otthonát, az ilyen mértékű élőhelyvesztés globális szintű kockázatot jelent a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében. A szomorú következmények például az orángutánok példáján is megfigyelhetők. E főemlősök az élőhelyük elpusztítása miatt éhen halnak, illetve mint kártevő állatok jelennek meg az olajpálma-ültetvényekben, ahol sorsuk ilyen minőségben pecsételődik meg. Az orángutánok populációcsökkenését az is gyorsítja, hogy e természetes körülmények között rejtőzködő életmódot folytató állatfaj egyedei a nyílt és átlátható ültetvényeken könnyen a hús- vagy az illegális állatkereskedelem céljából vadászók zsákmányává válnak.

Az élőhelyek pusztítása mellett a magas szén-dioxid-kibocsátás és az embertelen munkakörülmények is a pálmaolaj-termelés árnyoldalának a részét képezik. A környezeti problémák enyhítése egy új olajpálmafajta – az elite – termesztésbe kerülésétől várható, melynek használatával a további erdőirtások elkerülése mellett növelhető az olajhozam. Ezzel párhuzamosan széleskörű, országokon átívelő, a teljes termékpályát felölelő civil és társadalmi összefogás alakult annak érdekében, hogy természetes erdők pusztítása nélkül, a fenntartható pálmaolaj-termelés mind nagyobb teret kapjon – a további részletek a www.theguardian.com és a http://news.nationalgeographic.com című weboldalon megtalálhatók.

Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új csúcson az ipari kendertermesztés Németországban

2020. szeptember 30. 08:04

Az ipari kender akár a papír-, akár a textilgyártásban, de építő- és szigetelőanyagként vagy az állattartásban alomként is használható.

Géntechnológia: az EU jóváhagyott egy új szójafajtát

2020. szeptember 30. 06:32

Az EU tagállamai előzetesen nem adtak ki szakvéleményt, ami azt jelenti, hogy nem sikerült minősített többséget elérni.

Csak pár nap maradt az EFA másodvetések elvetésére

2020. szeptember 25. 09:47

A másodvetések tényleges vetését a tényleges vetés megtörténtét követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben.

Kisebb lehet a vártnál a globális kukoricatermés

2020. szeptember 25. 08:17

A kormányközi testület havi frissítésű jelentésében 6 millió tonnával csökkentette kukoricatermésének előrejelzését, amely azonban még mindig rekordmagas, 1,16 milliárd tonnát mutat.

Katasztrófához vezethet, ha tovább csökken a biodiverzitás

2019. május 24. 07:36

A növényi vegetáció produktivitásának csökkenése mellett ami igazán rémisztő, az a beporzásért felelős rovarok számának drasztikus csökkenése. Mellettük a kártevőket pusztító madarak és az óceánok és tengerek táplálékláncának alapját képező halfajok száma is drámai csökkenést mutat.

11 ezer tonna élelmiszert mentett meg tavaly az Élelmiszerbank

2020. január 30. 15:02

A megmentett termékek összértéke eléri a 7,5 milliárd forintot és csaknem 300 ezer nélkülözőnek jelentettek segítséget a mindennapokban, közülük sokan napi szintű ellátást kapnak.

Elindult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

2018. március 1. 09:38

Az egész országra kiterjesztett ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálásával a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végzik.

Évente 88 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe az EU-ban

2019. július 28. 04:38

Az Európai Unió 2015-ben elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig felére csökkenti az EU-ban évente keletkező 88 millió tonna élelmiszer-hulladékot.