Növénytermesztés

Precíziós szemléletű kukoricatermesztés Belvárdgyulán (Felhasználói interjú)

Agrofórum Online

Szűcs Imrét, a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatóját precíziós technológiákra alapozott kukoricatermesztésükről, annak elemeiről, eredményeiről kérdeztük.

Szűcs Imrét, a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatóját precíziós technológiákra alapozott kukoricatermesztésükről, annak elemeiről, eredményeiről kérdeztük.

Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt.

A Belvárdgyulai Zrt. Baranya megye déli részén, a Mecsek hegységtől dél-keletre egy cégcsoport részeként működik. A tejhasznú szarvasmarhatartás (500-as tejelő tehenészet) és a sertéstenyésztés (10 ezres hízókibocsájtású sertéstelep), valamint a szőlészet-borászat (47 hektár ültetvény) mellett a társaság legfontosabb ágazata a szántóföldi növénytermesztés, melyet 4800 hektáron folytatnak. Alapvetően nagy tömbökben, több száz hektáros táblákon, nagy árunövényeket termesztenek. A vetésszerkezet közel 50 %-át tesz ki a kukorica, 30 %-át az őszi búza, további 10-10 %-ot képviselnek az olajnövények (repce, napraforgó), valamint az őszi árpa.

Ami a talajadottságaikat illeti, az átlagos aranykorona érték nem túl nagy, 17. A barna erdőtalajok dominálnak, de dombos, erodált talajú táblák is előfordulnak.

A beszélgetés bevezetéseként foglaljuk össze a helyspecifikus gazdálkodásuk ismérveit! Mi vezérelte Önöket, a precíziós növénytermesztés egyes elemeinek bevezetésére?

Egyrészről hosszú távú céljaink között szerepelt a precíziós adatgyűjtés révén földterületeink minél átfogóbb megismerése és így a hozamnövelés is az egyes kultúrákban, másrészről pedig a termelésünk hatékonyabbá tétele, a jobb gépkihasználtság biztosítása.
Mindehhez az alapokat, pl. sorvezetőket már több évvel ezelőtt megvásároltuk. Az utóbbi években pedig a precíziós tápanyag-gazdálkodás fejlesztésének irányába fordultunk.

Honnan jött az indíttatás?

Ennek az volt az előzménye, hogy egy rendezvényen találkoztam Dr. Szabó Balázzsal, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. vezetőjével, aki az általuk kínált precíziós, helyspecifikus szolgáltatásokról adott ott elő. A látottak és hallottak felkeltették e téma iránti érdeklődésemet, mert a többféle talajtípussal, eltérő humusz- és tápanyagtartalommal, domborzattal rendelkező nagy, összefüggő tábláink addig a konvencionális eszközökkel lehetetlenné tették a homogén tápanyag-visszapótlást.
Végül négy évvel ezelőtt, 2010-ben a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. hathatós közreműködése mellett egy 100 hektáros táblán vágtunk bele a precíziós tápanyag-visszapótlásba.
A műtrágyáink talajspecifikus kijuttatását kezdetben a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. szakemberei végezték egy önjáró pneumatikus TerraGator 9103 típusú, GPS-vezérelt műtrágyaszóróval, majd később mi is olyan műtrágyaszórókat (Sulky) vásároltunk, amelyek már alkalmasak voltak a precíziós kijuttatásra. E gépek egyedüli hátrányaként csak azt tudom megemlíteni, hogy nem két tartállyal felszereltek, így egyelőre csak monoműtrágyákat tudunk kijuttatni.
Mára már összességében 3500 hektáron folytatunk precíziós tápanyag-gazdálkodást.

Mindez – mármint a precíziós tápanyag-visszapótlás –, hogyan valósul meg kukoricában, a gyakorlatban?

Vegetációban, május hónapban a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. szakemberi légi felvételezés alapján biomassza (vegetációs-index) térképet készítenek, majd abból egy számítógépes program segítségével összeállítják a szórástérképeket.
2012 óta a betakarító gépeink hozammérőkkel is fel vannak szerelve, amelyek segítségével hozamtérképeket is készítünk.
A biomasszatérkép- és a hozamtérkép-adatok alapján, egy elvárt termésszintet meghatározva, állítjuk össze a következő évi helyspecifikus tápanyag-visszapótlási tervet, melynek a céltermés-térképek képezik az alapját.

Gondolom, a precíziós tápanyag-visszapótlás hatékonysága nemcsak a terméseredményekben, hanem az okszerűség irányába mutató műtrágya-felhasználásban is megmutatkozik!?

Bevallom, „soha sem mértük és mérjük dekára a dolgokat”. Amúgy is az elmúlt két nagyon aszályos évben a kukoricánál nem a tápanyag-ellátottsági szint, hanem a csapadék mennyisége volt a terméslimitáló tényező.
Azt kell mondjam, összességében a precíziós tápanyag-gazdálkodás előtérbe kerülésével műtrágya-felhasználásunk volumene nem változott, nem csökkent jelentősen, de a hozamok tekintetében – ha az előbb már említett, elmúlt két aszályos év nyomán, most nem a kukoricát vesszük alapul – jelentős előrehaladást értünk el.  Pl. őszi búzánál a 6 t/ha-os termésszintről napjainkra 8,2 t/ha-ra jutottunk el. Továbbá, az egyes kultúrák szemre is sokkal kiegyenlítettebb képet mutatnak.

Mindez, tehát a precíziós gazdálkodás, milyen rendszeren alapul?

Az erőgépeinknél (John Deere) és a munkagépeinknél (vetőgép, permetező, műtrágyaszóró, kombájn) is Ag Leader technológiát alkalmazunk.

További fejlesztési célok a precíziós növénytermesztésben?

2014 tavaszán sikerült olyan vetőgépet vásárolnunk, amellyel talajtípus és tápanyag-szolgáltató képesség függvényében változó tőszámmal a kukorica precíziós vetése is megvalósítható. Ezzel úgy vélem, a helyspecifikus gazdálkodás legfőbb és legköltségesebb területeit kiépítettük, és az elkövetkező években a rendszer „finomhangolására”, ill. minél jobb kihasználására kell törekednünk.
Talán egy drón beszerzésén lehetne még távlati célként elgondolkodnunk, melyet a vadkárfigyelés, -elhárítás területén alkalmazhatnánk.

Kukorica extra lapszámról révén szó, térjünk ki a tengeri termesztéstechnológiájának rövid bemutatására is!

Különlegességként talán azt lehet megemlíteni, hogy kukoricaterületünk kb. felén, 1100 hektáron waxy kukoricákat termesztünk. Ezek felárral értékesíthetőek, ugyanis a bennük lévő keményítő (csak amilopektin formájában van jelen) keresett az élelmiszer-, gyógyszer- és papíriparban. Szerencsénkre, a nagy egybefüggő tábláink révén a waxy kukoricák termesztéséhez nélkülözhetetlen izolációs távolságot, valamint a külön betakarítást, szárítást stb. többletköltség nélkül biztosítani tudjuk.

Talajművelés terén forgatásos vagy forgatás nélküli technológiát alkalmaznak?

Kukorica után, a nagy mennyiségben visszamaradó szármaradványok miatt mindig szántunk, viszont búza, repce, napraforgó betakarítását követően lazításos az alapművelés.

Az idei évjárat jellegzetességeit, hogyan foglalná össze? Kezdjük a gyomirtással!

Általában kukoricában korai poszt vagy posztemergens gyomirtást alkalmazunk. Idén, az alapgyomirtások után jött egy hűvösebb, 3-4 hétig tartó csapadékos időszak, ami egy másodlagos gyomosodást, visszagyomosodást indított el a kukorica vontatott fejlődése mellett. A csapadékos ősz folyamán pedig a „leöregedő kukoricáinkban ”a magról kelő fenyércirok előretörését figyelhettük meg.

A kártevők oldaláról mit hozott a 2014-es esztendő?

Térségünkben a kukoricabogár már évek óta károsít, ellene elengedhetetlen a talajfertőtlenítés. Idén, ahol a talajfertőtlenítő kijuttatásában egy kis „döccenő” volta, ott az intenzív lárvakártétel nyomán egyből visszaköszöntek a hattyúnyakas kukoricák.
Természetesen az összefüggő, nagy tábláinkon a kukoricabogár imágói ellen sem maradhat el a védekezés.
Az idei csapadékos, párás időjárás a kukoricamolynak is fokozottan kedvezett, de jelentős, gazdasági kártételét nem tapasztalatuk. Ám a védekezésre – főleg waxy kukoricákban – oda kellett figyelni, hogy a kukoricamoly a rágásával ne nyithasson utat a toxint termelő mikrogombáknak.

A beszélgetés végén, térjünk ki a terméseredményekre is!

Az idén, az elmúlt két aszályos év után, a csapadékra nem lehetett panaszunk. Jelenleg (november 21-én) épp a betakarítás hajrájában vagyunk, amellyel talán egy kicsit meg is csúsztunk, köszönhetően annak, hogy a waxy kukoricáink többsége 500-as FAO-számú, vízleadásuk pedig amúgy is gyengébb az érés időszakában a hagyományos hibridekhez képest.
Összességében az eddigi adatok alapján a teljes üzemi átlagunk 10 tonna körül alakul, a késői érésű waxy kukoricák a nettó 12 tonnát is elérhetik hektáronként.

Ezek elég biztató adatok! Hasonlóan jó kukoricás esztendőt kívánok 2015-re is!

(Kosztolányi Attila – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új csúcson az ipari kendertermesztés Németországban

2020. szeptember 30. 08:04

Az ipari kender akár a papír-, akár a textilgyártásban, de építő- és szigetelőanyagként vagy az állattartásban alomként is használható.

Géntechnológia: az EU jóváhagyott egy új szójafajtát

2020. szeptember 30. 06:32

Az EU tagállamai előzetesen nem adtak ki szakvéleményt, ami azt jelenti, hogy nem sikerült minősített többséget elérni.

Csak pár nap maradt az EFA másodvetések elvetésére

2020. szeptember 25. 09:47

A másodvetések tényleges vetését a tényleges vetés megtörténtét követő 15 napon belül kell bejelenteni az egységes kérelemben.

Kisebb lehet a vártnál a globális kukoricatermés

2020. szeptember 25. 08:17

A kormányközi testület havi frissítésű jelentésében 6 millió tonnával csökkentette kukoricatermésének előrejelzését, amely azonban még mindig rekordmagas, 1,16 milliárd tonnát mutat.

Hazánkba is megérkeztek a mezőgazdasági robotok - Naïo agrobotok a magyar földekre

2018. március 6. 08:34

Egy Naïo agrobot jelenleg nem olcsó beruházás, hiszen a viszonylag kis darabszám miatt a legegyszerűbb mezőgazdasági robot is 26 ezer euró, tehát nagyjából 7-8 millió forint.

A siker feltétele az agráriumban a digitalizáció - Agrofield 4.0 konferencia

2018. február 6. 12:08

Filozofálhatunk azon, hogy a precíziós gazdálkodás a múlt, a jelen vagy esetleg a jövő, de itt van.

Megmutatjuk a PREGA 2019 Konferencia részletes tematikáját!

2019. január 15. 07:49

A PREGA Konferencián, egy helyen találkozhat precíziós gazdálkodókkal, precíziós gazdálkodást oktató és kutató intézmények képviselőivel, állami döntéshozókkal, valamint agrárdigitalizációs termékeket forgalmazó, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások döntéshozóival.

Precíziós gazdálkodás nélkül nem megy!

2020. február 11. 11:02

A termelési, a feldolgozási és az értékesítési lánc digitalizációjával egy paradicsomról is lehet majd tudni, hogy hol, hogyan termesztették, hogyan jutott el a fogyasztóhoz.