Vulkáni sziklatörmelék és sertéstrágya keverékéből hozták létre a marsit utánzó talajt, amiben megszületett az első két földigiliszta.
Ne cifrázzuk: a Mars még Ray Bradbury Marsbéli krónikák című könyvében sem valami vonzó vidék, és Ridley Scott sem buzdított ottani nyaralásra a Mentőexpedíció-filmben. A nyolcvan éves mester ugyanakkor betette a bogarat a tudósok fülébe, akik mindenáron kertészkedni akarnak. Marsi talajban, persze.
Most viszont megvan az első jó hír: megszületett az első két földigiliszta a marsi talajt utánzó anyagban – olvasható a Syngetna Blog legújabb bejegyzésében. Szükségtelen ismertetnünk, mennyire hálásak lehetünk a gilisztának, hiszen nélkülük nagyon nem ilyen lenne az élet a bolygónkon. Talán e sorok írója és olvasói sem születtek volna meg.
Beszéljünk tehát a talajról. A holland Wageningen egyetem a NASA által, vulkáni sziklatörmelék és sertéstrágya keverékéből létrehozott talajt használta a kísérlethez. A talajba felnőtt gilisztákat tettek, és egyszer csak megjelentek az újszülöttek is, amitől a tudósok egészen lázba jöttek.
Ha szaporodni tud a giliszta ilyen körülmények között, ahelyett, hogy elpusztulna, az azt jelenti, hogy bizonyos idő múltán a Vörös Bolygó talaját is termővé lehetne tenni. Már csak a kozmikus sugárzással és a vízhiánnyal kellene megküzdeni. Mindenesetre a talajszint alatt sok mindenre nyílik esély.
