Maros megye erdélyi viszonylatban élen jár a zöldség-, gyümölcs-, valamint a szemesgabona-termesztés terén.
A romániai Országos Statisztikai Hivatal az elmúlt napokban interaktív mezőgazdasági atlaszt jelentetett meg honlapján, amely szerint Maros megye erdélyi viszonylatban élen jár a zöldség-, gyümölcs-, valamint a szemesgabona-termesztés terén.
A megye mezőgazdasági területe 221 ezer hektár, emellett van 109 ezer hektár legelő és 74 ezer hektár természetes gyep. Az idei év kivételesen jó volt a búzatermés szempontjából, a statisztikai hivatal szerint 124 ezer tonna lett a hektáronkénti 4050 kilós átlagterméssel, s ez mindjárt a ranglista elejére repíti Maros megyét. Mit jelent ez? A megye lakosságának évi kenyérgabona szükséglete 90–100 ezer tonna körül mozog. Azaz mozogna, ha honi búzából sütnék a kenyeret. Hogy mi lesz az idei búzaterméssel? Eladnák, ha volna kinek, és ha volna ára. De nincs. Hasonló a helyzet az összgabona-termés viszonylatában. Az idén 483 ezer tonna gabona termett a megyében, ennek 69 százaléka szemeskukorica, 21 százaléka búza, a többi 10 százalék sörárpa, árpa, zab. Ha másoknál is jó a termés – és jó lett –, nem lehet eladni, várni kell az értékesítéssel, amíg ára lesz. A betárolás díja viszont csaknem elviszi a többlettermelés értékét.
Maros megyében termesztik a legtöbb almát Erdélyben – állítja a statisztikai hivatal. A gyümölcstermesztésben a csúcsév 2008 volt, akkor csak almából 65 ezer tonnát teremt meg. Azóta csökkent az évi átlaghozam. Jelenleg az összgyümölcstermés kb. 49 ezer tonna.
Zöldségtermesztésben a hét szomszédos megye között a második helyen állunk – mondja a statisztika. Körülbelül 103 ezer tonnát termesztettünk az idén, s ha a Murokországnak is nevezett Alsó-Nyárádmentén is visszaállnának a régi jó idők, messze az első helyen lehetne a megye.
(szekelyhon.ro)
