Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést.
– A lencse a hazánkban termeszthető hüvelyesek közül az egyik legértékesebb élelmiszer. A magja 22-28 százalék fehérjét tartalmaz, ami magas biológiai értékű, kiváló étrendi hatású. Amellett, hogy fontos fehérje- és vasforrás, jelentős a mag szénhidrát-, ásványianyag-, rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalma. Mivel alacsony a glikémiás indexe, a cukorbetegek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők is fogyaszthatják – sorolja a fehérjenövény kedvező élettani hatásait Mendlerné Drienyovszki Nóra, a Debreceni Egyetem AKIT növénynemesítő kutatója, a két új lencsefajta nemesítője.
Bár a tavasz a lencse hagyományos vetési ideje, az utóbbi években egyre több kutatás és nemesítési program indult télálló fajták előállítására. A nyíregyházi kutatóintézetben nemesített Pinklevi és Rézi szeptember végén, október elején ültethető, és a növény már a vetés évében megerősödik.
– Tavasszal rendszerint elegendő víz és tápanyag áll rendelkezésre a vegetációs fázis befejezéséhez, így az ősszel vetett lencse magasabbra is képes nőni és több hajtást fejleszt. Mivel az új fajták betakarítása hamarabb történik, mint a tavasszal vetett lencsének, elkerülik az aszályos, nyári időszakot, illetve megelőzik a nyári munkacsúcsokat. Termőképességük rendszerint 0,5-1 t/ha-ral nagyobb a tavasszal vetett lencsénél, illetve termésbiztonságuk is kedvezőbb. További előny, hogy az ősszel vetett lencse a talajt hosszabb ideig borítja, így a gyökerén élő Rhizobium-fajoknak több idő áll rendelkezésükre a levegő nitrogéntartalmának megkötésére. Az őszi lencse vegetatív fejlődése ugyanis tavaszra tehető, amikor a vízellátottsága még megfelelő. Az új fajták termesztése teljes mértékben gépesíthető – tette hozzá Dobránszki Judit, a DE AKIT tudományos főigazgatója.
Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság intézeteiben a folyamatos nemesítés eredményeként több mint 20 növényfaj csaknem 60 fajtája található meg a kalászosoktól a szálas és magfehérje növényeken át az alternatív növényekig.
