Idén 18. alkalommal várta a Sumi Agro Kft. az évente hagyományosan megrendezett Kalászos Gabona Fórumra a meghívottakat 2018. szeptember 4-5-én a visegrádi Silvanus Hotelbe. A szakmai konferencia mellett színes kulturális és gasztronómiai programok is gazdagították a kétnapos rendezvényt.
A Kalászos Gabona Fórumot Wirth László ügyvezető, Sumi Agro Kft. nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Sumi Agro Kft. a csávázástól a kalászfuzáriózis elleni védekezésig minden növényvédelmi problémára megoldást kínál a kalászosokat termesztőknek.
Wirth László a Sumi Agro Kft. ügyvezetője köszönti a XVIII. Kalászos Gabona Fórum résztvevőit.
Közös Agrárpolitika 2021-től
Az első előadás teljes agráriumot érintő témát ölelt fel, a Közös Agrárpolitika jövőjét illető aktualitásokról szólt. Dr. Vásáry Miklós, az Agrárminisztérium EU agrárpolitikai referense elmondta, hogy Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az EU-ban. Tavalyi adatok alapján Magyarország részaránya a teljes KAP költségvetésben 3,19% volt, míg a hazai mezőgazdaság kibocsátása az EU-28 kibocsátásának 1,9%-át érte el. A 2021-2027 közötti új Többéves Pénzügyi Keretből, amiből az egész EU gazdálkodik, legnagyobb arányban a Kohézió és értékek, valamint a Természeti erőforrások és környezet témaköre részesül. Emellett új irányok is megjelennek, mint pl. a biztonság és a migráció. A KAP részaránya a mostani ciklust jellemző 37,6%-ról 28,5%-ra fog mérséklődni a tervek alapján.
A Közös Agrárpolitika 2021 után várható változásait Dr. Vásáry Miklós az Agrárminisztérium EU agrárpolitikai referense mutatta be.
Új tendenciaként jelenik meg a KAP-ban, hogy az uniós szintű specifikus célok (életképes mezőgazdasági jövedelem, versenyképesség, élelmiszerlánc, éghajlatváltozás kezelése, fenntarthatóság, biológiai sokféleség stb.) teljesülésének mértékét a jövőben mérni kell tudni. Ehhez indikátorok meghatározására lesz szükség, melyek végeredményképpen az ellenőrzés folyamatát segítik majd. A Közös Agrárpolitika reformjának legfontosabb öt eleme a politika egyszerűsítése és korszerűsítése, a felelősségi körök kiegyenlítése Brüsszel és a tagállamok között, a célzottabb teljesítményalapú támogatás, a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztása, továbbá a környezeti és éghajlati célkitűzések elérésének támogatása. Dr. Vásáry Miklós bemutatta a közvetlen kifizetések új rendszerét, kitért többek között a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás elemére – amely csak valódi gazdálkodó számára lesz elérhető –, az új KAP tervezett zöld felépítményére és a termeléshez kötött támogatások kifizetésére alkalmazható intézkedésekre. Az előadó beszámolt arról is, hogy vidékfejlesztés ismét visszakerült az agrártárcához. Ezzel kapcsolatban ismertette azt a 8, EU által meghatározott beavatkozást, amelyet e témakörben a tagállamok alakíthatnak ki.
Gabonapiactól a malomiparig
A következő előadások témái már szűkebb területre, a kalászos gabonákra fókuszáltak. Elsőként Petőházi Tamás elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége foglalta össze a kalászos gabona termelés helyzetét Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy hatalmas kihívás előtt áll a növénytermesztésünk. Ahhoz, hogy a 2021 utáni időszakban a támogatási feltételeknek meg tudjunk felelni, alkalmazkodóképességünk növelésére van szükség. Az új Közös Agrárpolitika azt jelenti konkrét számok nyelvére lefordítva, hogy a szántóföldi növénytermesztőknek 100-150 ezer Ft-tal meg kell növelni a hektáronkénti árbevételt.
Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a gabonapiacon zajló folyamatokat elemezte.
A gabonaárak alakulását elemezve az előadó a világgazdasági folyamatokra és nemzetközi trendekre irányította a figyelmet. Mint elmondta, e folyamatokat ismerni kell, ahhoz, hogy tudjuk mi miért történik, mi minek a következménye. A világgazdaság egyik legnagyobb mozgatója a dollár és az euró árfolyam változása. Jelenleg olcsó a dollár, így kedvezőek az amerikai exportkilátások. Komoly devizahiány jellemzi Oroszországot és Ukrajnát. Ennek következtében a világpiacon áron alul értékesítik a gabonát, ami árlenyomó hatást eredményez. Egy másik fontos tényező az olajár növekedése. A nyersanyagár emelkedése a búza árának emelkedésében nyilvánul meg. Az áralakulásban a világtermelés mennyiségének és az átmenő készletek arányának is nagy szerepe van. A búzatermés a világban folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban. Ebben az évben a felhasználás meg fogja előzni a termést, így az átmenő készletek csökkenése lesz megfigyelhető.
Az EU-ban kevesebb lesz a termés az elmúlt évekhez képest. Oroszországban is kevesebbet takarítottak be idén. Amerikában közel 30%-kal csökkent a búza vetésterülete, viszont a hozam nem változik.
Az idei kalászos gabona árak jól alakultak. Az elmúlt időszakban, 2017 végén megindult a búzaár felfelé. Az okok között szerepel az átmenő készletek csökkenése és az olajár világpiaci növekedése.
A gabonapiaci elemzést követően A malomipar jelene és jövője Magyarországon címmel Dr. Lakatos Zoltán vezérigazgató, Hajdú Gabona Zrt. előadására került sor.
A hazai malomipar jellemzőiről Dr. Lakatos Zoltán Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója beszélt.
Az elmúlt két évtized során koncentrálódás zajlik a malomiparban, amely mind a malmok, mind a tulajdonosok számának csökkenésében tetten érhető. Az első 10 legnagyobb malomipari vállalat őrli a hazai gyártású lisztmennyiség 86%-át. A hazai malmokban őrölt lisztből 200 ezer tonna külföldön talál gazdára. A legnagyobb felvásárló Románia. Magyarországra 50 ezer tonna liszt érkezik, melynek eredete zömében Szlovákia. A hazai lisztfogyasztás 80 kg/fő évente. Annak ellenére, hogy a lisztnek csupán 10%-a kerül közvetlenül a fogyasztókhoz az áruházláncokon keresztül, mégis e szegmensnek meghatározó szerepe van az árképzésben. Az ipari pékségek 44,5%-ot vesznek fel, a fennmaradó mennyiségen nagyjából egyenlő arányban osztoznak a kisebb pékségek, az áruházláncok pékségei, valamint a tészta-, keksz- és kétszersültgyártók. A malomipar számára az egyik legnagyobb problémát jelenleg a képzett munkaerő hiánya okozza. Sajnos a kilátások nem túl jók, mivel Magyarországon napjainkban nincs molnárképzés. Kitörési pontot, az új fejlesztési lehetőségeket a speciális összetételű, egészséges táplálkozásba beilleszthető lisztek hazai térfoglalása jelentheti.
Fémzárolt vetőmag
A malomipar helyzetét bemutató előadás után a termékpálya másik pontja került a figyelem középpontjába. Ahhoz, hogy a malmok minőségi alapanyaghoz jussanak, a növénytermesztőknek a folyamatot a fémzárolt, egészséges vetőmaggal kell indítani. Ezt a területet mutatta be Juhász Zoltán Vetőmag Szövetség, Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció elnöke Az őszi kalászos vetőmag helyzet 2018-ban című előadásában.
Az őszi búzánál a szakmailag elfogadható 40%-os (vagy a fölötti) felújítási arányhoz biztosított a fémzárolt vetőmag – mondta el Juhász Zoltán a Vetőmag Szövetség, Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció elnöke.
A vetőmag bizalmi termék. Ezt a vevő és az eladó közötti bizalmat erősíti meg az a garancia, amit fémzárolásnak nevezünk. Kezdetei hazánkban 1934-ig nyúlnak vissza, ekkor vezették be ugyanis a herefélék termesztésében, majd hét évvel ezután az előírást kiterjesztették a többi növényfajra is. Miért is fontos a fémzárolt vetőmag használata? – tette fel a kérdést az előadó. Több szempont is említhető: a fémzárolt vetőmag a minőségi árutermelés alapja, biztosítja a nyomon követhetőséget, hatóságilag ellenőrzött minőséget garantál, továbbá a felújítás eszköze. 2018-ban 186 búzafajta szaporítása történt meg az országban, ebből a szaporítóterület 44%-át az első 12 fajta fedi le. A szaporításokat nagyjából lefedik a fémzárolási arányok. A búza szaporítóterülete az elmúlt 6-8 év során drasztikusan csökkent: 2010 előtt még 40-50 ezer hektár körül alakult, míg az elmúlt években ez az érték csupán 22-26 ezer ha között mozog. Felújítási lehetőség idén őszi búza esetén 77%, őszi árpánál 28%, míg trikálénál 36%. Őszi árpából szinte biztos, hogy vetőmaghiányra kell számítani, tritikálénál valószínűsíthető, hogy el fog fogyni a szaporítóanyag, míg őszi búzánál a szakmailag elfogadható 40%-os (vagy a fölötti) felújítási arányhoz biztosított a fémzárolt vetőmag.
Moderator® a széles hatásspektrumú herbicid
A szakmai konferencia záróelőadásában a gabona növényvédelemé volt a főszerep. Szabó Roland szakmai- és termékmenedzser, gyombiológus Sumi Agro Kft., az egyedi hatóanyag kombinációval (piraflufen-etil, metszulfuron-metil, tienszulfuron-metil, fluroxipir) rendelkező Moderator® gyomirtó szert mutatta be.
A Moderator® egyedi hatóanyag kombinációjú új gyomirtó szert Szabó Roland a Sumi Agro Kft. szakmai- és termékmenedzsere ajánlotta a gazdálkodók figyelmébe.
Az enyhe telek miatt az áttelelő gyomok tavasszal megerősödve, egy időben vannak jelen a szántóföldeken a T3-as, T4-es életmódú gyomfajok csíranövényeivel és az évelő kétszikűek fiatal példányaival. E komplex probléma kezelésére nyújt hatékony megoldást a Sumi Agro által megalkotott Moderator®. Szélsőséges időjárási körülmények között is, hűvös időben is kiváló hatást biztosít. A 20 legfontosabb búzagyom közül csak 1 faj (tarackbúza) nem tartozik a készítmény célnövényei közé. 2 faj esetében a hatékonyság fenológia függő (nagy széltippan és apró szulák). Kiemelendő a piacvezető termékkel összehasonlításban a piros árvacsalán elleni markáns hatása. Régi-új probléma a gabonatermesztésben az ismét terjedésnek indult pipacs, amely ellen szintén sikerrel használható a Moderator®. Fontos megemlíteni az árvakelésű repcét – jelentős gabonagyom hiszen egymást követi a termesztésünk –, melyet gyorsan tüntet el a területről.
