Növényvédelem

A kalászosok legfontosabb rovarkártevői

Agrofórum Online

Ebben a cikkben azok a már ismert rovarkártevők kerülnek kiemelésre, melyek ellen valóban és rendszeresen történnek védekezések.

Hazánk agroökológiai adottságai kedvező feltételeket biztosítanak a gabonatermesztésnek. A gabonafélék részaránya a vetésterületben tartósan meghaladja a 60 %-ot és a gabonatermesztésen belül a kalászos gabonák területe 1,5-1,7 millió hektár között ingadozik évente. A növényvédelmi szakirodalom a kalászos kultúrákban szinte rekordszámú kártevőt tart nyilván, több mint 60 félét. Ebbe a fonálférgektől kezdve, a sároshátú bogáron keresztül a vaddisznóig a legkülönbözőbb károsítók tartoznak, ezek közül a védekezés szempontjából komolyabb jelentősége azonban csak néhánynak van. A kalászosok növényvédelméről szóló cikkekben általában jó néhány, a tényleges növényvédelem szempontjából gyakorlatilag jelentéktelen kártevő is részletezésre kerül. Gondoljunk csak pl. a talajlakó kártevőkre, melyek ellen manapság a kalászosokban célzott védekezések egyáltalán nincsenek. Ebben a cikkben azok a már ismert rovarkártevők kerülnek kiemelésre, melyek ellen – a kalászosok termesztésének hazai gyakorlatában – valóban és rendszeresen történnek védekezések.

 

Amennyiben tehát a rovarok körét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy azok a kártevők, melyek ellen ténylegesen, célzott módon alkalmaznak vegyszeres védekezéseket a gazdálkodók, a következők: a levéltetvek (ősszel), a vetésfehérítő bogarak és a gabonaszipolyok. A virágzási időszakban az ellenük végrehajtott állománykezelések egyben hatással vannak a területen esetlegesen ott lévő más, kisebb jelentőségű károsítóra is, pl. a pajzsos és címeres poloskákra, tripszekre, valamint a levéltetvekre. Ez utóbbi károsítók ellen, célzott védekezés ebben az időszakban gyakorlatilag nem jellemző.

Levéltetvek


Elevenszülő gabona levéltetű

Más a helyzet a levéltetvek őszi megjelenésének esetében. Ugyanis a levéltetvek már ősszel megkezdhetik a betelepedést az őszi kalászos állományokba. Bár az elsődleges, szivogatásos kártételük ekkor még nem okoz látványos kártételi tüneteket, de a másodlagosan jelentkező vírusterjesztés már számottevő terméscsökkenést eredményezhet. Ebből a szempontból különösen a sárga törpeség vírusok veszélyesek. Mivel a fertőzött növényekből a vírus már nem kezelhető ki, ezért a megfertőződést szükséges megakadályozni. E célból a növényállományt rendszeresen ellenőrizni kell, főleg a levéltetvek számára kedvező, hosszú, meleg, csapadékosabb őszi időjárás esetén. A levéltetvek őszi megjelenése és betelepedése alkalmi jelenség, nem minden évben kell rá számítani. Amennyiben a levéltetvek egyedszáma úgy indokolja, akár külön védekezésre is szükség lehet az őszi időszakban. Ez azért fontos, mert a korai vírusfertőzés a termés szempontjából a legveszélyesebb, hiszen a korán megbetegedett növények gyakran kalászt sem hoznak, vagy ha igen, akkor későbben virágoznak, kisebb kalászt és apró, gyakran léha magvakat teremve. Ez számottevő termésveszteséget jelenthet!

A gazdálkodók, felismerve a probléma súlyosságát, főleg az őszi árpa vetésidejének későbbre tolásával igyekeznek elkerülni azt az időszakot, mely a levéltetű befertőződés szempontjából a legkritikusabb.

Kalászosokban a következő levéltetű fajok jelentkezhetnek, melyek kivétel nélkül mind vírusvektorok:
• Zöld gabona-levéltetű (Schizaphis graminum),
• Gabona-levéltetű (Macrosiphum avenae),
• Zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maydis),
• Zselnicemeggy/zab-levéltetű (Rhopalosiphum padi).

Gabonafutrinka


A gabonafutrinka lárvája (csócsároló) (Fotó: a szerző felvétele)

A kalászosokban szintén már ősszel jelentkezhet a jól ismert gabonafutrinka (Zabrus tenebrionides). Ez a rovar főleg a monokultúrában termesztett kalászosok jellemző kártevője. Mivel hazánkban a kalászosok monokultúrás termesztése nagymértékben visszaszorult, így e kártevő jelentősége is jelentősen lecsökkent. Amennyiben mégis monokultúrás termesztésre kerülne sor, akkor legeredményesebben agrotechnikai módon, a tarló gyommentesen való tartásával védekezhetünk ellene. A megtermékenyített nőstények ugyanis az „üres”, vagyis „fekete” tarlóba eleve nem raknak tojást. A rovarölőszeres csávázás preventív védelmet jelenthet e kártevővel szemben is. Szükség esetén állománykezelésre is sor kerülhet, azonban ez a védekezési mód általában nem igazán eredményes, részben a kártevő rejtett életmódja, részben a hideg időjárás miatt, mely lecsökkenti az inszekticidek hatékonyságát.

Vetésfehérítő bogár


Vetésfehérítő lárvák és kártételük

A kalászosok kiemelkedően fontos, rendszeres, közismert kártevői a vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.). A kalászosokban ez az a kártevő, mely ellen a leggyakrabban, rendszeresen történnek védekezések. Főként a zabon, a tavaszi árpán és az őszi kalászosokon figyelhető meg a károsításuk. Kárképe a levélhámozás következtében megjelenő jellegzetes kifehéredésben nyilvánul meg, mely a táblákban általában foltokban jelentkezik. Nemcsak a kalászosokban, hanem a kukoricán és sok fűfélén is károsít.  Kedveli a táblák mélyebb fekvésű részeit, a párásabb mikroklímájú táblarészeket, a bujább, gyorsan növő, laza szövetű állományokat. A meleg, párás tavaszi időjárás kedvez a felszaporodásának. Az imágók 10 oC felett válnak aktívvá és jönnek elő a telelőhelyükről. Betelepedésük, párzásuk és tojásrakásuk is folyamatos, így a lárvakelés is igen elhúzódóvá válhat, akár több héten keresztül is eltarthat. Ezért a rajzáskor a kalászos táblák ellenőrzését is folyamatosan, kb. 3 naponként célszerű elvégezni, és ha szükséges, gyorsan kell védekezni is, mert akár 2-3 nap alatt is igen számottevő levélveszteség tud megjelenni. Ilyen gyors kártételre elsősorban a fejlettebb, L3-as és L4-es stádiumú lárvák képesek, ugyanis ezek fogyasztják el a lárva összes táplálékának 90 %-át! Különösen fontos a kalász kinevelésében meghatározó szerepet játszó zászlóslevél megvédése a kártételtől.

Négyzetméterenként 5-10 db lárva jelenti azt a védekezési küszöböt, amikor is az inszekticides kezelésre már szükség van. Ha a lárvakelésre és a kártételre a foltokban való megjelenés a jellemző, akkor elegendő lehet foltkezelésekkel is védekezni. Ha azonban az imágórajzás időszakában meleg, 20 oC körüli a hőmérséklet, akkor az intenzív repülés miatt egyenletesebb fertőzöttség tud kialakulni, ekkor a foltkezelés már nem elegendő. Mivel az imágók lényegesen kisebb egyedszámban vannak jelen, mint a lárvák, ezért kártételük csak akkor veszélyes, ha olyan nagy egyedszámban teleltek át, hogy a betelepedési időszakban négyzetméterenként 5-8 db található belőlük. Ebben az esetben akár már betelepedéskor, illetve a tojásrakás időszakában indokolt lehet az imágók elleni védekezés is.

Általában elegendő lehet valamely kontakt hatású, olcsóbb piretroid alkalmazása is, hiszen egy könnyen elérhető kártevőről van szó, ha azonban elhúzódó lárvakelésre lehet számítani, akkor egyetlen piretroidos védekezés nem biztos, hogy elegendő. Ekkor egy hosszabb hatástartamú szerves-foszforsavészterrel is elvégezhető a kezelés.

A védekezés legfőbb időszaka általában a lárvakelés idejére esik, ilyenkor a leghatékonyabbak a kezelések. A fiatal lárva stádium megcélzása nemcsak a nagyobb érzékenység miatt indokolt, hanem a kártétel megelőzése miatt is.

Mivel a lárvakártétel időszaka gyakran egybe esik a virágzással, ezért a gazdálkodók lehetőség szerint igyekeznek összekötni vetésfehérítő bogarak elleni védekezést a gombaölő szeres kezeléssel, így tankkeverékben juttatják ki a gomba- és rovarölő szert. E kezelés természetesen elpusztítja azokat a kártevőket is, pl. poloskákat, tripszeket, levéltetveket stb., melyek ebben az időszakban vannak jelen a növényeken. Amennyiben nincs, vagy korábban történik meg a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés, abban az esetben ettől függetlenül is lehetséges legalább az egyik gombaölő szeres védekezéskor rovarölő szert használni a zászlóslevél és a kalász védelmének érdekében.

Szipolycserebogarak


A széles szipoly

Az érés időszakában felbukkanhat még egy kártevő, amely ellen újra védekezésre lehet szükség. Egyes években ugyanis komolyabb gondot okozhat a szipolycserebogarak megjelenése és kártétele. Az imágók az érőfélben lévő szemeket rágják meg, illetve túrják ki a kalászból, ezért a károsított kalászok toklászai jellegzetesen borzoltak és hiányosak lesznek. Több fajuk is károsít, ezek közül a leggyakoribb a széles szipoly (Anisoplia lata), mely két éves fejlődésű. Az imágók csak nappal tartózkodnak és károsítanak a kalászokon. Általában száraz évek sorozata után szokott a gradációja megjelenni, pl. 3-4 átlag alatti csapadékú év után. A polifág, talajban élő pajorja elsősorban a középkötött vályogtalajokat kedveli. Kártétele veszélyes lehet, különösen a táblaszéleken alakulhatnak ki igen nagy egyedszámok, tömeges előfordulások!

A szipolyok esetében a védekezési küszöb 10 db/m2, a tábla szélein ezt gyakran sokszorosan meghaladó imágó számok is kialakulhatnak. Ez esetben a gazdálkodók csak a tábla szegélyét szegik körbe a kezeléssel, melyhez leggyakrabban egy gyors, taglózó hatású piretroid hatóanyagú készítményt használnak.

***

A kalászosok rovarkártevői elleni védekezés szerencsére nem jelent különösebb problémát a jól felkészült és a területet gyakran járó szakemberek számára. Bár a valóban nagy jelentőségű kártevők száma kevés, de egyes évjáratok hozhatnak meglepetéseket. Például a kisebb jelentőségű fajok tömeges megjelenését, vagy épp a fontosabb fajok periodikus felszaporodását. Láthattuk, tudjuk, hogy több kártevő esetében is mennyire meghatározó tud lenni az időjárás alakulása. Így nagy szükség lehet a gondos odafigyelésre, a kártevőhelyzet folyamatos nyomon követésére. És ez nemcsak a kalászosok, hanem valamennyi kultúra esetében igaz!

Fotó: a szerző felvételei

Vasas László
Békés Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Békéscsaba

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Mi károsítja a menta leveleit?

2019. szeptember 10. 09:10

Sz. Renáta kérdése: Menta bokrok levelein apró, kerek, barna foltok jelentek meg, szinte mindegyik levélen. Teának nevelem, most szüreteltem volna. Mi okozhatja?

A repce őszi kártevőközösségének sajátságai

2018. november 4. 08:30

A repcét károsító kártevők közössége rendkívül népes, de ezek közül is az ún. juvenilis, őszi vegetációs periódusban támadók a legfajgazdagabbak. A csoport legjelentősebb kártevői, kártevő csoportjai a keresztesek földibolhái, a kis káposztalégy, a nagy repcebolha és a keresztesek levéldarazsai. A polifág kártevőként a mezei pocok, míg kisebb jelentőségű fajokként a repce-gubacsormányos és a honvédbogár említhetők.

A kukoricamoly kiiktatásával jövedelmezőbb lehet a kukoricatermesztés

2020. május 22. 06:16

A kukoricamoly károsítása a kukorica termésmennyiségét és a minőségét is veszélyezteti. A célzott védekezéssel ezeket a veszteségeket csökkentheti a termelő, ezzel párhuzamosan a jövedelmezőséget is javíthatja. A hatékony védekezés jelentős árbevétel-növelő technológiai elem lehet.

Csemegeszőlők növényvédelme

2019. március 20. 06:55

A csemegeszőlő betegségei és károsítói megegyeznek a borszőlőével, mivel mindketten egy családba (Vitaceae) tartoznak, így növényvédelmük is hasonló.