Növényvédelem

A vetőmagcsávázás szerepe a napraforgó jelentős gombakórokozói ellen

Agrofórum Online

A Plasmopara halstedii a napraforgó egyik legjelentősebb megbetegedését, a napraforgó peronoszpórát okozza.

A napraforgó termőterülete az 1960-as évek közepéig jelentéktelen volt. A köztermesztésben főleg a nagy testmagasságú, alacsony olajtartalmú tájfajták domináltak, a növénynek nem voltak jelentős kórokozói. A 60-as évek végétől azonban megnőtt a vetésterület nagysága, egyre-inkább az alacsonyabb termetű, magasabb olajtartalmú fajták kerültek előtérbe, melyek a nemesítés következtében (kaszathéj elvékonyítás) sokkal védtelenebbekké váltak a veszélyes gombakórokozókkal (pl. Botrytis cinerea, Plasmopara halstedii, Sclerotinia sclerotiorum) szemben.

————————-
Fizessen elő az Agrofórum szaklapra >>>

————————-

Napjainkban, termőterületét tekintve az őszi búza és a kukorica után, a harmadik legfontosabb kultúrnövényünkké vált. 2014-ben vetésterülete megközelítette a 700 000 ha-t (KSH, 2014). A termés mennyiségét és minőségét az abiotikus tényezők (termőhelyi adottságok, klimatikus tényezők) mellett jelentősen befolyásolják a napraforgó kórokozói. Ezek közül a különböző gombafajok által előidézett betegségek okozzák a legjelentősebb gazdasági károkat a növény termesztése során. Legnehezebb a védekezés a sokgazdás v. polifág gombakórokozók (Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea, Macrophomina phaseolina) ellen. A napraforgó-vetőmag számos kórokozó gomba terjedését teszi lehetővé. Ezek a magot fertőzve, csökkentik annak csírázóképességét. A termesztéstechnológia elengedhetetlen része a vetőmagcsávázás, amely fontos feltétele az eredményes napraforgó-termesztésnek, mert a kelést követő időszakban megfelelő védelmet biztosít a talajlakó és a vetőmaggal továbbhurcolt kórokozók ellen. Ma már elterjedt a komplex vetőmagcsávázás, kontakt és szisztemikus hatású szerek együttes alkalmazásával. A nem megfelelő csávázószer alkalmazása, vagy a csávázás elhagyása évjárattól függően komoly gazdasági kárt eredményezhet.

Az elmúlt évtizedekben időjárásunkra egyre inkább jellemzőek a szélsőségek: a hosszantartó nyári aszály, a csapadék mennyiségének és eloszlásának jelentős változása. Ez alapvetően meghatározza, hogy az adott évben mely kórokozók elterjedésére lehet számítani. A hűvösebb, csapadékosabb időjárás kedvező a napraforgó-peronoszpóra, a fehér- és szürkepenészes szár- és tányérrothadás kialakulásának.

Az egyes kórokozókkal szemben alkalmazható hatóanyagok

A Plasmopara halstedii a napraforgó egyik legjelentősebb megbetegedését, a napraforgó peronoszpórát okozza (1. kép). A kórokozónak a világon mintegy 36, Magyarországon jelenleg 7 patotípusa (100, 700, 730, 710, 330, 704, 714) ismert. A betegség fellépésére főleg a csapadékos, hűvös évjáratokban lehet számítani.


1. kép: Napraforgó-peronoszpóra szisztemikus fertőzésének tünetei: törpülés, káposztalevelűség, erekről kiinduló klorózis, a klorotikus foltokon fehér sporangiumgyep

A kórokozó a talajba kerülő, fertőzött növényi maradványokon, oospóra alakban telel át és évekig életképes marad, emiatt jelentős fertőzési forrást jelent. A kaszatban áttelelő micélium szintén fontos veszélyforrás. A napraforgó-peronoszpóra ellen az elsőrendű védekezési lehetőség a megfelelő minőségben elvégzett fungicides csávázás. Európában először, Magyarországon használtak metalaxil hatóanyagú csávázószert, az Apron 35 SD-t. Ennek továbbfejlesztett változata az egyik leghatékonyabb szisztemikus csávázószer, a mefenoxam (metalaxil-M) hatóanyagú, Apron XL 350 FS. A készítmény hatóanyaga, a magba és a csíranövénybe bejutva, védi a fejlődő növényt. Ugyancsak jól alkalmazható a karboxin és thiram hatóanyagú, Vitavax 2000, amely kedvezőtlen körülmények között is elősegíti a magvak csírázását és serkenti a növények kezdeti növekedését. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy csapadékos, keléskori időjárás számottevően csökkentheti a csávázás védőhatását, mert a csávázószer hatóanyaga felhígul, kimosódik.

A kórokozó a mefenoxam (metalaxil-M) hatóanyagú csávázás bevezetésével és az ellenálló hibridek elterjedésével visszaszorult. Azonban nagyfokú változékonysága miatt, melynek következtében újabb és újabb patotípusai jelennek meg, felveti a fungicid-rezisztencia problémáját. Európa több országában (Törökországban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban), így Magyarországon is azonosítottak már olyan Plasmopara halstedii izolátumokat, amelyek toleránsak voltak a metalaxillal szemben.

A Sclerotinia sclerotiorum által előidézett fehérpenészes szár- és tányérrothadás világszerte, így Magyarországon is a napraforgó legsúlyosabb betegsége, amely jelentős termésveszteséget okoz (2. kép). A legfontosabb veszélyforrás a fertőzött növényi maradványokban (szár, tányér) és a talajban áttelelő szklerócium, amely 6-8 évig is megőrzi fertőzőképességét. Szintén fontos veszélyforrást jelent a kaszathéj alatt áttelelő micélium. A Sclerotinia sclerotiorum polifág kórokozó, több mint 360 gazdanövényt fertőz, igazán hatékony védekezés nincs ellene.


2. kép: Sclerotinia sclerotiorum által előidézett szártőrothadás

Az integrált védekezés részét képezi a vetőmagcsávázás, mankoceb hatóanyagú magcsávázószerekkel, melyek csökkentik a betegség kialakulásának esélyét.

A Botrytis cinerea által okozott szürkepenészes szár- és tányérrothadás, a fehérpenészes szár- és tányérrothadás mellett, a napraforgó másik legveszélyesebb betegsége (3. kép). A legfontosabb fertőzési forrás ennél a kórokozónál is a fertőzött növényi maradványokban áttelelő szklerócium, de fertőzést alakíthat ki a kaszathéj alatt meghúzódó micélium is. A betegség elleni védekezésben szintén fontos szerepet kap a vetőmagcsávázás, melyhez a fludioxonil hatóanyagú, Maxim 025 FS és a mefenoxam hatóanyagú Apron XL 350 FS csávázószerek kombinációját használják. Ezek főleg csíranövénykorban nyújtanak hatékony védelmet a Botrytis cinerea ellen.


3. kép: Botrytis cinerea okozta szürkepenész napraforgó tányéron

A hosszantartó aszály kedvez a trópusi-szubtrópusi gomba kórokozók megjelenésének és elterjedésének. Ezek közé tartozik a Macrophomina phaseolina, amely a napraforgó hamuszürke szárkorhadását és hervadását okozza (4. kép). Az elmúlt évtizedekben, ez a polifág, melegigényes gomba, a napraforgó egyik legjelentősebb károsítójává vált. A fő veszélyforrást a fertőzött szármaradványokban áttelelő mikroszkleróciumok (5. kép) és esetenként a vetőmag jelenti. Nehéz az ellene való védekezés, a kémiai védekezés részeként alkalmazott csávázás hatása sem kielégítő.


4. kép: Macrophomina phaseolina szárkorhadásos tünete napraforgó szártövön


5. kép: Macrophomina phaseolina mikroszkleróciumai napraforgószár bélállományában

A szintén melegigényes, levél- és szárfoltosságot okozó Alternaria-fajok elterjedése az elmúlt évtizedekben megnőtt (6. kép). Ezek a fakultatív parazita gombák a vegetációs időszak végén alakítanak ki súlyosabb fertőzéseket. Főleg kaszatokkal és fertőzött növényi maradványokkal (szár, levél, tányér) terjednek. Az Alternaria-fajok ellen az egyik leghatékonyabb védelmet biztosítja a vetőmagcsávázás, melyhez a Maxim 025 FS és az Apron XL 350 FS készítmények együttes alkalmazását javasolják.


6. kép: Alternaria helianthi okozta foltok napraforgó tányéron

A napraforgó esetében a legnagyobb gazdasági károkat a különböző gombafajok által előidézett betegségek okozzák, ezért a csávázás nélkülözhetetlen eleme a növényvédelmi beavatkozásoknak. Fontos a megfelelő csávázókészítmény kiválasztása és előírásszerű alkalmazása, valamint a kontakt és szisztemikus csávázószerek kombinált használata. Figyelembe kell venni azonban, hogy a kórokozó gombák ellen használt csávázószerekben található hatóanyagok, többnyire a kelési időszakban biztosítanak csak megfelelő védelmet. Később a hatóanyag felhígulása és bomlása következtében csökken a védőhatásuk. A nagymértékű alkalmazkodóképességet mutató kórokozók (pl. a Plasmopara halstedii) ellen, a genetikai és a kémiai védekezés együttes megújítása, míg a legfontosabb polifág kórokozókat (Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea) tekintve, elsősorban az agrotechnikai és a kémiai védekezés hozhat kielégítő eredményt.

Ajánlott szakirodalom:
Bán R., Kovács A., Perczel M., Kiss J., Körösi K., Turóczi Gy. (2014): A napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. et de Toni) újabb patotípusainak megjelenése és terjedése Magyarországon. Növényvédelem 50/10: 453-459.
Békési P. (2013): A napraforgó egészségi állapotának változásai és annak okai. Agrofórum extra 4: 40-43.
Horváth J. (1995): A szántóföldi növények betegségei. Mezőgazda Kiadó, Budapest 1995. 328 pp.
Varga Zs. (2014): Vetőmagcsávázás – nélkülözhetetlen növényvédelmi elem! Agrofórum 25/8: 10-14.
Virányi F. és Spring O. (2011): Advances in sunflower downy mildew research. European Journal of Plant Pathology 129: 207-220.

Dr. Rudolf Kinga
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet

(Agrofórum Online)

Fotó: 1., 2., 6. kép Dr. Rudolf Kinga, 3-4. kép Nébli László, Walcz Ilona, 5. kép Dr. Békési Pál

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Több mint kilenc tonna a kukorica hektáronkénti termésátlaga Tolnában

2019. november 7. 11:03

A Tolna megyei eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy kedvezőbb volt a csapadék térségi eloszlása, így kevésbé sújtotta az aszály a megye kukoricatábláit.

Na habozzon! – Válassza az eredetit – Reglone Air

2019. június 18. 10:23

Magyarország napraforgó termesztése világviszonylatban kiemelkedő. A magas terméshozam egyik kulcsfontosságú eleme a megfelelő hibrid kiválasztása, ehhez a Syngenta Kft. 2019-ben 12 hibridből álló portfóliójával járul hozzá. Emellett kiemelten fontos minden olyan agrotechnikai vagy növényvédelmi művelet, ami akár egy kilogramm hektáronkénti termést is képes megmenteni.

Az olajipari növények 2017. évi vetőmag-szaporítási tapasztalatai

2018. december 29. 10:33

Az elmúlt évet jónak értékelhetjük a napraforgó és a repce szaporításai számára, míg a szója vetőmag-előállítása szempontjából bekövetkezett az a visszaesés, ami szakmailag várható volt. Az olajos növények hazai vetőmag-előállításában a napraforgó és a káposztarepce vetőmagtermesztése növekedett, míg a szója szaporítása iránti kedv tovább csökkent.

Javaslat a belvízkárok mérséklésére

2018. április 10. 11:53

A belvíz levezetését követően, amint a terület adottságai alkalmassá válnak a talaj-előkészítő munkákra, a talajt lehetőleg forgatás nélkül, kezdetben sekélyen, majd egyre mélyebben járatott eszközzel frissítsük.