Növényvédelem

Az amerikai bivalykabóca újra a figyelem középpontjában – Vírusvektor kabócák az amerikai szőlőültetvényekben

Agrofórum Online

Az amerikai bivalykabócát évtizedekkel ezelőtt, a hatékony rovarölő szerek megjelenését megelőzően, körte-kártevőként tartották számon. Napjainkban ismét előtérbe került e faj a szőlő vörösfoltosság megbetegedést (red blotch disease) okozó vírus esetleges terjesztőjeként. A Washington állam területén is előforduló vírusos betegség vektorainak kutatása során a figyelem két – Membracidae családba tartozó – kabócafajra irányul.

A szőlő vörösfoltosság betegséget okozó vírust 10 évvel ezelőtt, 2008-ban mutatták ki a kaliforniai Napa-völgy szőlőültetvényeiben.

Azóta Észak-Amerika és Kanada szőlőtermő vidékein elterjedt a kórokozó. Tavalyelőtt, 2016-ban azonosították Kaliforniában a vírus vektoraként a háromszögletű lucernakabócát. A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy vélhetően nem ez az egyetlen faj, amely szerepet játszik a betegség terjesztésében.

Átfogó vizsgálat során Washington államban nem sikerült kimutatni a háromszögletű lucernakabóca jelenlétét, ugyanakkor jelentős mennyiségű amerikai bivalykabóca imágót azonosítottak. E kártevő a körteültetvényekben volt ismert a múlt század 30-as, 40-es éveiben, a modern növényvédő szerek megjelenése után már nem okozott problémát. Mivel ugyanabba családba tartozik, mint a háromszögletű lucernakabóca, vírusvektor szerepe valószínűsíthető.

Amerikai bivalykabóca (Courtesy Whitney Cranshaw, Colorado State University)

A rovar különböző élőhelyeken fordult elő korábban is, így jelenlétét kimutatták lucernából, különböző gyomokról és vízparti növénytársulásokból, továbbá körteültetvényekből, azonban a szőlőben való előfordulására nem utalnak irodalmi adatok.

Ebből az rajzolódik ki, hogy a szőlő nem tartozik az amerikai bivalykabóca kedvelt tápnövényei közé. Megnyugvásra azonban nincs ok, ugyanis a helyzet hasonló volt a háromszögletű lucernakabócával is. Nem választotta a szőlőt táplálékforrásul, ám arra figyelmeztetnek a kaliforniai szakemberek, hogy amióta az aszályos periódusok hossza és gyakorisága megnövekedett, a szőlőültetvényekben található takarónövényzet kiszáradt, és az élelem nélkül maradt rovarok betelepültek a szőlőbe, ahol kártételüket fokozza vírusvektor tevékenységük is. Mivel ugyanez előfordulhat az amerikai bivalykabóca esetében is a további kutatások e faj vektorszerepének tisztázását célozzák – olvasható a goodfruit.com oldalon.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

A fungicid-rezisztencia jelentősége

2019. január 14. 08:25

A kémiai védelem az integrált növényvédelem egyik jelentős eszköze. A növényvédő szerek, ezen belül is a fungicidek alkalmazásának eredményességét azonban számos tényező negatívan befolyásolja.

A kaukázusi borostyán antraknózis betegsége

2020. május 30. 10:27

A kaukázusi borostyánnal Magyarországon főként botanikus kertekben, arborétumban és egy-két kiskertben találkozhatunk. A kaukázusi borostyán antraknózis betegségét okozó Colletotrichum trichellum kórokozó gombafajt 2016-ban azonosították hazánkban. Jelen publikáció célja, hogy ismertesse a kaukázusi borostyán antraknózis betegségének tüneti megjelenését, a betegséget okozó kórokozó gombát és felhívja figyelmet a természeti értékeinket adó növényfajok napjainkra jellemző rendkívüli növényvédelmi kitettségére.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

Bemutatjuk a Farmet Fantom PRO kultivátort

2020. május 19. 09:47

A Farmet Fantom PRO egy sokoldalúan használható félig függesztett kultivátor, amelynek szerepe egyre inkább fel fog értékelődni a talajművelés változó trendjeinek tükrében. A szigorodó vegyszerhasználati szabályok szükségessé teszik a mechanikai gyomirtás egyre intenzívebb alkalmazását, ugyanakkor igényként merül fel a minimális talajbolygatás, a lehető legsekélyebb művelés és a talajok nedvesség-veszteségének csökkentése.