Növényvédelem

Felelős növényvédelemmel előzhető meg a vadmérgezés

Agrofórum Online

Az egyesület eddig összesen 80 őzet – 43 sutát, 37 bakot és 10 nyulat – talált dögön, igen komoly kárral számolnak.

Tárgyalóasztalhoz ültek április 7-én Békés megyében az vadászkamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az érintett hatóságok képviselői, hogy egyeztessenek a mezei pocok elleni védekezésről. A tanácskozás apropóját a tragikus orosházi őzelhullás adta: a Dózsa Vt. területén az utóbbi bő két hétben több mint 80 elpusztult őzet szedtek össze, a vadállományban okozott hatalmas kár oka a szakszerűtlen rágcsálóirtás.

Az egyesület területén március 22-én találtak elhullott őzeket, amelyekről értesítették a vadászati hatóságot. Ennek munkatársai március 24-én a területen mintát vettek mind az elpusztult vadból, mind pedig a területen talált szerből. Jelenleg folyik a vizsgálat, a szakemberek dolgoznak a szakhatósági véleményeken. Az egyesület eddig összesen 80 őzet – 43 sutát, 37 bakot és 10 nyulat – talált dögön, igen komoly kárral számolnak. Ezt az érintett gazdálkodó szeretné megtéríteni, így minden bizonnyal peren kívül sikerül megegyezni.

A tavalyi év után 2015-ben is számíthatunk a mezei pocokállomány gradációjára, amely tetemes károkat okozhat a földhasználóknak (fontos megjegyezni: a jelek szerint az állomány lassan összeomlik, Békés megyében már érezhetően kevesebb a rágcsáló). A károk megelőzése és elhárítása céljából egyes gazdák szakszerűtlenül helyeznek ki rágcsálóirtó szereket, sőt van, aki mezőgazdasági rágcsálóirtásra nem is engedélyezett mérget alkalmazott. Hogy az orosházihoz hasonló eseteket a jövőben el lehessen kerülni, Békéscsabán érdekegyeztető fórumot tartottak „A rágcsálók elleni, méreggel történő védekezés járulékos veszteségeinek csökkentési lehetőségeiről, különös tekintettel a vadállományra” címmel. Az eseményen, amelynek az OMVK megyei szervezetének központja adott otthont, elhangzott: bármilyen szert csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni, hiszen szakszerűtlen kihelyezés esetén még a szabadforgalmú készítmények is komoly kárt okozhatnak a vadállományban.

A fórumon Hrabovszki János, az OMVK Békés megyei területi szervezetének elnöke kiemelte: a közös érdekek indokolták a tanácskozás megszervezését, lévén minden érintett ugyanazon a területen gazdálkodik. Ezért a vadászati érdekképviselet azt kéri a növényvédelmi hatóságtól, hogy írja elő a gazdálkodók számára a vadászatra jogosultak előzetes tájékoztatását a rágcsálóirtás előtt. Szintén a vadelhullások megelőzését szolgálná, ha a mezei pocok ellen alkalmazható leghatásosabb szer, a roppantott gabonaszemekre felvitt Redentin 75 RB gyártója húsliszttel vagy egyéb a vadat elriasztó anyaggal kezelné a készítményt. Ez ügyben már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a céggel.

Földesi István, a megyei növényorvosi kamara elnöke a maga részéről kiemelte: a gazdáknak be kell járniuk a táblákat, mert csak úgy kaphatnak képet a kár mértékéről. Ennek alapján lehet megállapítani, mennyit lehet kihelyezni a június 30-áig névre szóló, szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel, növényvédelmi szakmérnök felügyelete mellett alkalmazható Redentin 75 RB-ből.

Végül, de nem utolsó sorban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei vezetése vállalta, hogy tagjaik számára összeállítanak és továbbítanak egy olyan anyagot, amely részletesen ismerteti a mezei pocok elleni védekezés helyes és szakszerű módját.

(OMVK)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Zamir és Mavrik

2018. december 20. 09:32

Biztos lehet a hatékonyságukban: közös erővel a repce – és a méhek – védelmében.

A gyümölcstermő növények levéllikacsosságáért felelős tényezők

2018. november 24. 06:36

A levéllikacsosság tünetegyüttes komplex eredetű betegségre vezethető vissza. Az őszibaracknál okozza a legsúlyosabb károkat, de emellett gyakran fordul elő kajszin, mandulán, szilván, de más növényfajokon is. A Thyrostoma carpophilum gombafaj mellett, számos más tényező is kiválthat hasonló tüneteket, így a háttérben genetikai eredetű és abiotikus kórokok, vírusok, baktériumok, más gombák és kártevők is állhatnak.

Szélesatka – Polyphagotarsonemus latus

2019. január 19. 07:36

Egy 2014-ben tapasztalt méhpusztulás után az elhullott rovarok testéből acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható. Ennek alapján merült fel a gyanú, hogy e két, méhekre nem veszélyes hatóanyag együttes kijuttatása okozhatta a pusztulást. A cikk szerzője arra volt kiváncsi, hogy a rovarölő acetamiprid és a gombaölő tebukonazol együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora a házi méhen.

Fainjektálás: gyümölcsfákon tilos!

2019. április 15. 09:02

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az időszerű közterületi növényvédelmi teendőket osztotta meg.