A villányi borvidék közelében és a soproni borvidéken a kormányhivatalok megkezdték a fertőzés mértékének felmérését és a felszámolásához szükséges intézkedéseket.
Két újabb borvidéket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma, a villányi borvidék közelében és a soproni borvidéken a kormányhivatalok megkezdték a fertőzés mértékének felmérését és a felszámolásához szükséges intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a hivatal laboratóriumi eredményei alapján a villányi borvidékhez közeli Gyód községben és a soproni borvidéken jelent meg a betegség kórokozója.
A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée – FD) terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött növényeket, és a fertőzési góc körüli egy kilométeres körzetben található, tüneteket mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő három kilométeres övezetben intenzív felderítés és mintavétel zajlik – írták. A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a szőlőterülettel rendelkezőknek a tünetek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak. A hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak.
Arra is kitértek, hogy a betegség elleni védekezéshez nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető az amerikai szőlőkabóca elleni, időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A szőlőkabóca előfordulásának nyomon követésére a Nébih előrejelzési rendszert működtet, ami a növényvédő szeres kezelések időzítését – ezáltal a növény-egészségügyi kockázat csökkentését – is segíti. A védekezéshez állami támogatás igényelhető.
A Nébih hangsúlyozta: ott, ahol nem védekeznek megfelelően, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták néhány év leforgása alatt kipusztulhatnak. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők hatékony együttműködése a hatósággal.
A betegséget Magyarországon 2013. augusztusban azonosították Zala megyében, a szlovén határ mellett, majd Veszprém megyében, Badacsonytomajon. 2014-ben és 2015-ben a hatóság Vas és Somogy és Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a kórokozót korábban csak erdei iszalag növényekből azonosították. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét – írta a közleményben a Nébih.
(MTI)
