Növényvédelem

Komoly terméskiesések várhatók a növényvédő szer hatóanyagok kivonása miatt

Agrofórum Online

A korlátozások a növényi betegségek elleni védekezések terén is súlyos következményekkel járhatnak.

Az EU folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-használat szabályait: több hatóanyagot már kivontak az elmúlt évek során, és további hatóanyagok kivonását tervezik. Ez a folyamat annak mentén halad, hogy a kockázat alapú szabályozást a veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel.

Nyilvánvaló, hogy ez a szemléletváltás és az ennek nyomán tervezett változások nagymértékben korlátozzák a növényvédelem lehetőségeit és rontják a növénytermesztés eredményességét.

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége megbízta a Kleffmann & Partner Kft.-t, hogy kérjen fel egy független szakértőkből – gyombiológia, növénykórtan, rovartan – álló bizottságot abból a célból, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy az EU által tervezett korlátozások miként hatnak a három, nagy területen termelt hazai kultúrnövényünk – az őszi búza, a napraforgó és a kukorica – növényvédelmére és a termesztés eredményességének alakulására.

Az elkészült hatástanulmányt a Kleffmann & Partner Kft. vezetői egy sajtótájékoztatón ismertettek, amelyet a Novotel Budapest Centrum Zsolnay-termében rendeztek meg november 29-én. A sajtótájékoztató bevezetőjeként Dr. Kádár András, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének főtitkára tartott tájékoztatást az EU által tervezett intézkedésekről.

Ezt követően Bartók Béla, a Kleffmann cég ügyvezető igazgatója mutatta be a hatástanulmány elkészítésének menetét és annak eredményeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértők messzemenően figyelembe vették az integrált növényvédelem teljes eszköztárát, a genetikai védelem, az agrotechnikai védelem és a biológiai védekezés minden lehetőségét, és ezek várható eredményességét. Ezt követően a kémiai védekezés várható szükségességét elemezték – figyelembe véve a hatékonyság érdekében végzett előrejelzési tevékenységet és az optimális kijuttatás minőségi elvárásait.

Megállapítást nyert, hogy a tervezett hatóanyag-kivonások a gyomnövények várható erőteljesebb felszaporodása következtében az őszi búzánál 100-150 ezer tonna, a napraforgónál 630-680 ezer tonna és a kukoricánál mintegy 550 ezer tonna termésveszteséget idéznek elő országosan és évente.

A korlátozások a növényi betegségek elleni védekezések terén is súlyos következményekkel járhatnak. Főként az azolok kivonása miatt, ami búzában – főként a rozsdagombák kiemelkedő mennyiségi, továbbá a kalászfuzáriózis elsősorban minőségi (toxin-szennyezés) kártételei miatt. A kalászfuzáriózisra kedvező időjárás esetén – a genetikai védelem gyengesége miatt és egyéb hatékony védelem hiányában – szinte a teljes termés veszélybe kerülhet. Napraforgó esetében az azolok és a boszkalin hiányában 75-85 ezer tonna termésveszteség várható. A tervezett korlátozások őszi búzában 50-100 ezer tonna termésveszteséget idézhetnek elő, ami napraforgóban 10-15 ezer tonna lehet évente, ágazati szinten. A kukorica esetében a korlátozás a csávázásról a talajfertőtlenítésre való áttérést kényszeríti ki, ami a költségek emelkedésén túl jelentős környezetterhelés-növekedéssel jár.

Bartók Béla előadásában a humán gyógyászatban használt azol készítmények emberre gyakorolt hatását összevetette a növények védelmében használt azolokkal, bizonyítva azt, hogy a humán kitettség ez utóbbi esetben számottevően kisebb.

Ezt követően Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese és Dr. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke fejtették ki véleményüket a hatástanulmányról: mindketten elismerően nyilatkoztak az elvégzett munka megállapításairól.


Bartók Béla, Dr. Tarczali Gábor és Petőházi Tamás

A későbbiekben a jelenlévőknek módjuk volt kérdéseket intézni a hatástanulmány készítőihez. Ennek során a Greenpeace képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy például az ökológiai termesztés során azolok felhasználása nélkül termelik az őszi búzát. Szakértői részről a válasz az volt, hogy ez mindaddig megvalósítható, amíg a szántóterületnek csak töredékén valósul meg ökológiai termesztés – az ország szükséglete és exportalapja kémiai védelem alkalmazása nélkül nem biztosítható. 

(Dr. Békési Pál – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (2. rész)

2019. november 20. 12:07

2019-ben a száraz és enyhe tél kedvezett a mezei pocok szaporodásának. Az Alföld és a Dunántúl túlnyomó többségén a fertőzöttség elérte a veszélyes mértékű, 2 darab/100 négyzetméter szintet.

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

2018. október 7. 12:44

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (12. rész)

2020. január 22. 11:00

A rendkívül magas kukoricamoly fertőzöttség mellett neuralgikus pontja a kukoricatermesztésnek a gyapottok-bagolylepke hernyók károsítása volt.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420